Várom, hogy megfeleljen neki kell engedni vessző
Tartalom
S hogy ez által boldogabb lesz-e?
Ez számomra is kérdés…titokzatos kérdés…a verseimet, imáimnak hívom, valamikor ezt le is írták az újságírók, igen, ilyenkor, vagy a legtöbbször, ha verset írok, érzem a szellemvilággal való kapcsolatomat, hogy milyen csatornákon? Nem fájt a lekicsinylő, cinikus írás.
Jobb vagy rosszabb, mint mások? Kihajtja a belünket, de ha el akarja vinni a fél falu népét egy másik úr, akkor nem engedi! Nem értünk verekszik, hanem a haszonért, amit kisajtol belőlünk! A hegyek között szabadon élhetnél, mégsem vágysz annyira a szabadságra, hogy nekivágj! Inkább kergetnélek téged meg a többi urat a hegyekbe éhen halni, én meg művelném a zsíros földjeidet, oszt olyan vastagra híznék, mint te is!
Csak mosolyogtam rajta. Mert akinek Budapesten, egy belvárosi bérház ikszedik emeletén van a szülőföldje, az nem tudhatja, mit jelent a szatmári nagy tágasság, a színes és csillogó végtelen, a tavaszi napfény és a tág tüdő.
A fővárosban élő Balázs Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvész professzora, akinek Szatmár szinte második szülőföldje, már régóta tudja. A csapat változik, vannak elmaradók, vannak visszajárók, vannak nosztalgiázók, és van egy stabil pont: én egyelőre.
Álmodtad az éjjel, érzed menni kell. Mi lesz veled? Senki nem felel. Arcodon egy álarc, szíveden még kő.
Ahogy olvasom Balázs Géza barátom jegyzetét, gondolatban most is ott lépdelek a csekei főúton, s aranyos köd száll le bennem a dib-dáb földi bajokra. Olyan boldog vagyok most, mint hetven éve az a hét-nyolcéves kukorékoló, fiatal, kis kakas volt.
Apám kezének lecsüngő kisujjába kapaszkodom. Tiszta, árnytalan lelki jóság és értelem tükröződik a tekintetében.
istentisztelet-2021. március 7.
Aztán nővéremmel — ő a csikó, hosszú copfja a gyeplő- lovacskázunk az udvaron. Látom, ahogy este a csillagoltó sötétségben botorkálunk, s várom sár miatt a kerítésen tornásszuk magunkat hazafelé. A Tisza.
A facebookon Balázs professzor úr Adynak a Tisza-parton című verse Jöttem a Gangesz partjairól című indító sorát választotta írása mottójául.