Nők egyetlen szabadság
Sereg András A koronavírus-járvány harmadik hulláma után különösen nem mindegy, hogy mikor vehetjük ki a szabadságot, és mennyi időre mehetünk el nyaralni. Cikkünkben néhány jogi tévhitet igyekszünk eloszlatni.
Nők visszatérése a munkahelyre
Többféle alapszabadság van. Nem, többféle pótszabadság van. A Munka törvénykönyvéről szóló Az alapszabadság mértéke egységesen évente húsz munkanap. A munkavállaló az alapszabadságon felül az életkorára, a gyermeknevelés érdekében, továbbá egészségügyi okokra vagy a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel pótszabadságra is jogosult.
Életkor után járó pótszabadság először abban az évben jár a munkavállalónak, amikor a szükséges életkort betöltötte: a A gyermeknevelési pótszabadság csak az anyát illeti meg.
Nem így van. A gyermeket nevelő munkavállalónak — akár férfi, akár nő — a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, nők egyetlen szabadság gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik. Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik nők egyetlen szabadság betölti.
Még valami: ha a munkavállaló év közben válik jogosulttá a gyermeknevelési pótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát. Nincs olyan, hogy apaszabadság. Pedig van.
Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, az úgynevezett apaszabadság illeti meg. Az apának gyermeke születése esetén, nők egyetlen szabadság a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Az apaszabadság az anyával és az nők egyetlen szabadság való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja, ezért viszonylag rövid határidőn belül, a szülést követő két hónapon belül igényelheti az apa.
A munkáltató ezt a pótszabadságot az apa kérése szerinti időpontban köteles kiadni. Azonban erre is érvényes az az általános szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie.
Az apaszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
A fiatal munkavállalóknak nem jár pótszabadság. De igen.
Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár: a fiatal munkavállalónak utoljára abban az évben, amikor a tizennyolcadik életévét betölti; a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak; megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan kevesebb szabadság jár.
A munkajogi tévhitek egy legrégebbike, ami makacsul tartja magát. Pedig a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. A munkaügyi bíróságok már számtalan ítéletükben megerősítették, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint nők egyetlen szabadság az alap- és pótszabadság.
Sőt, ha valakinek több részmunkaidős munkaviszonya van, akkor mindegyik munkaviszonya után jár a szabadság. Vagyis akinek két négyórás munkaviszonya van, mindegyikben húsz-húsz nap az alapszabadsága. Persze ha az egyik munkaviszonyában éppen szabadságon van, nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a másik munkaviszonyában. A munkáltató szabja meg a szabadság időpontját. Szó sincs róla. Az tény, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban nők egyetlen szabadság munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót.
Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját leszámítva. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
E tekintetben — a szabadságként kiadott napon túl — a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
A munkáltató nem szakíthatja meg a munkavállaló szabadságát.
Kivételesen megteheti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március ig adhatja ki.
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
Nem egyértelműen. A Pedig a korábbi törvény kifejezetten rendelkezett arról, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni.
John Stuart Mill
Az új Munka törvénykönyve azonban ilyen, visszafizetésre vonatkozó szabályt már nem tartalmaz. A szabadság megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor megengedett: ha ugyanis a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, akkor azt pénzben meg kell váltani.
Kedvencekhez adom Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Fordított helyzetben korántsem világos a képlet, a túladott szabadság visszafizetéséről még a szakértők között sincs egyetértés. Kétféle álláspont hadakozik egymással: Bár kifejezett szabály keresek női narbonne nincsen a túladott szabadság visszafizetésére, azonban a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a Munka törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett bért a munkavállalótól visszakövetelheti.
Erre a munkáltatónak alapesetben a kifizetéstől számított hatvan napon belül van joga.
- Ingyenes egyetlen társkereső belgium
- Nők visszatérése a munkahelyre - Adó Online
- Index - Belföld - 7+1 jogi tévhit a szabadság kiadásáról
- John Stuart Mill – Wikipédia
Hatvan napon túl csak akkor követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett bért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A túladott szabadság esetén az utóbbiról nők egyetlen szabadság nem lehet szó, mert a túladott szabadság csak később, a munkaviszony megszűnésekor derül ki, nők egyetlen szabadság időarányos elszámolást csak ekkor lehet készíteni. Van azonban nem kevés olyan vélemény is, amely egyáltalán nem látja alátámaszthatónak a visszafizetési kötelezettséget, hiszen az a kifizetés nem jogalap nélkül történt.
Élete és munkássága[ szerkesztés ] Essays on economics and society, John Stuart Mill édesapja James Millközgazdász és filozófus, édesanyja Harriete Mill volt. Millt kezdetben az apja otthon tanította, nevelését kiegészítve Jeremy Bentham utilitarista filozófus, a család barátja tanácsaival. Gyerekkorában teljesen elszigetelték a szülei a többi gyerektől. Hároméves korától görögül és latinul tanult, hétévesen pedig logikátmajd tizenkét éves korában közgazdaságtant.
Alighanem Jónás Éva ügyvédnek van igaza, aki szerint a helyzet megnyugtató rendezéséhez a törvény módosítására lenne szükség, amely világosan megadná a felhatalmazást a többletnapokra járó díjazás visszavonására. Borítókép: Négytagú hátizsákos turistacsalád pihent meg a Balaton-parton gyalogos túrájuk közben.