Legjobb barátja flörtöl a férjemmel
Tartalom
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
S Szeretjük, tiszteljük, vele akarunk megöregedni. Szerelmesek mégis másvalakibe vagyunk, és micsoda pech: épp a legjobb barátjába. Hogyan lehet ezzel együtt élni?
Huszonnégy
Eszter története következik. Egy partin kezdődött. Pisti, a férjem futólag már bemutatott minket egymásnak, de nem figyeltem fel rá. Olyan volt, mint bárki más, társkereső islam és enyhén pocakos, dióbarna szemei bánatos bulldogéra hajaztak.
A bulin azonban történt valami. Pisti italért ment, feltartóztatták a zsúrkocsinál, mi meg az asztalnál maradtunk és kénytelenek voltunk egymásra fanyalodni.
Szokásos témák, család, munka, kiderült, hogy a fiát Dávidnak hívják, én meg szalonspiccesen megeresztettem: de szép bibliai neve van. Meg is rémültem gyorsan, hisz elég antiszemita hangzása lehet egy ilyen kiszólásnak, ha valaki történetesen nem látta ötvenszer az Annie Hallt.
Vár a JOY Beauty Club!
De nem kellett magyarázkodni, elröhögte magát. Aztán hajnalig beszélgettünk moziról, tervekről, sorsokról, és összefacsarta a szívemet a szorongás: baj lesz, nagyon egymásra hangolódtunk, nem akarok szerelmes lenni! Ám hiába tiltakozott szegény racionális én kézzel-lábbal, villámcsapásszerűen szerelmes lettem a férjem gyerekkori pajtásába, akivel óvodás koruktól mindent megosztottak a párizsis szendvicstől a matekpuskáig, akivel együtt katonáskodtak, együtt jártak edzeni, kibeszélték a csajokat, a felszaladó kilókat, a munkahelyi gondokat.
Akkor este magasra csaptak a lángok, ő pedig, mielőtt hazament volna a családi sasfészekbe, izzó tekintettel és azzal búcsúzott: találkozunk még. És így lett.
- Tehát nem családja,nem én,nem gyereke,hanem jó autója és jó nője és mindezt nem is titkolja egyáltalán.
- Kifakadtak a férfiak: Ezért utálják feleségük körül a barátnőket - Ripost
Sokszor, társaságban, szigorú külső-belső kontroll alatt. A férjemet ugyanis felvillanyozta, hogy összebarátkoztunk a bulin.
Nyíltan Kikezdett velem a férjem "barátja", mit tegyek?
Járjunk össze többet! Így váltunk családi barátokká.
Megismertem a feleségét és a két gyereket, a tágas, napfényes ürömi házat, a fehér-cirmos házimacskájukat. Kéthavi rendszerességgel iszogattam a bort a verandán, ettem az asszony afrodiziákumos főztjét.
Szerelmes vagyok a férjem legjobb barátjába
Tavasszal együtt mentünk kirándulni, moziba, múzeumba jártunk, tisztességes értelmiségi módjára megvitattuk a belpolitikai helyzetet, a legújabb filmbemutatókat, vagy csak elengedtük magunkat, és sör-whisky társaságában hajnalig youtube-oztunk.
Rengeteg energiámat emésztette fel, hogy épp a megfelelő ütemben egységes mrs. landsberg rá, amikor az asztal túloldaláról figyel: ő vegye észre, de más nem. A titkos pillantásokra, az összesúrlódó kezekre, a vibrálásra összpontosítottam, a beszédtémák ködbe vesztek, automatikus válaszokat adtam egy párhuzamos, kettőnknek teremtett univerzumból.
Ha a moziban véletlenül összeért a térdünk, ha a borospoharat nyújtó keze az enyémhez ért, ha összepuszilkodtunk találkozáskor-elváláskor, a torkomban dobogott a szívem, attól féltem, pánikrohamot kapok a lefojtott sóvárgástól.
Legfrissebb
És ez így megy másfél éve. Soha nem beszéltünk arról, amit érzünk.
Szabad, muszáj… vagy épp tilos flörtölni egy párkapcsolatban — mással? FB Olvasási idő kb. Sohasem árt, ha flörtöltök vele. Ráadásul remek szórakozás is!
Ha őszinte akarok lenni, nem is tudom, pontosan mi jár a fejében. Vágyódó, bánatos pillantások, gyors érintések, évődő, sokértelmű mondatok, de ezen túl semmi konkrét.
Lehet, hogy neki az egész csak könnyű flörtök sorozata, amivel feldobja unalmas, középkorú hétköznapjait. Nekem viszont sokkal többet jelent. Olvasd el ezt is!
Kikezdtek a férjemmel | nlc
Bele tudsz újra szeretni a férjedbe? Az egyik, ha valaki nem tudja megszerezni, amit akar, a másik, ha megszerzi.
A szexmániás pasit állandóan űzi valami Normális, ha a párkapcsolatban élők másokról fantáziálnak, sőt, egészen odáig elmennek, hogy akár maszturbálnak is a harmadik féllel való szexcsetelés eredményeként? Vagy ez már hűtlenségnek számít?
Maga lenne a katasztrófa, egy Legjobb barátja flörtöl a férjemmel harmincéves házasság és jól működő, harmonikus kapcsolat menne tönkre, hanem több évtizedes barátságot kéne lehúzni a vécén, a csatolt részekkel, az összevont szemöldökű barátokkal együtt, hisz az egyik legnagyobb társadalmi és erkölcsi parancs, hogy nem nyúlok a legjobb barátom feleségéhez.
Megtanultam tehát viselkedni, az első hónapok szinte leplezetlen sóvárgása mára mértéktartó, egyre ritkuló szemezéssé redukálódott.
Kapcsolódó kérdések:
Úgy vettem észre, leköveti a viselkedésemet, mindketten fegyelmezettek vagyunk, a hangnem baráti, illemtudó. A felszín alatt az érzelem ugyanakkora lángon ég, csak a látszatot vettük takarékra. Mintha enélkül is tudnánk mindent, és nem lenne már szükség igazoló gesztusokra. A közös barát, aki furcsálkodva kérdezte meg, miről tudtunk legutóbb is hajnali ötig csacsogni?
A feleség, aki nemivó és korán fekvő, az utolsó bulikon azonban legjobb barátja flörtöl a férjemmel ült a férje mellett, mintha odaragasztották volna, holott csukódott le a szeme a fáradtságtól?
A férjem, aki mindössze egyszer, mintegy mellékesen jegyezte meg másfél év alatt, hogy szinte féltékeny arra az összhangra, amit időnként a haverja és köztem érez? Isten mentsen attól, hogy egyszer mégis elveszítsük a fejünket.
További ajánlott fórumok:
Nem akarom elhagyni Pistit, nem akarok csalódást okozni neki. Jól megvagyunk, minden klappol, a hétköznapok olajozottan, békésen működnek, az életem gerincét ő adja. A lelket hozzá azonban valaki más, és ezzel együtt kell élni.
Szépen beosztani havi-kéthavi találkozásokra, a közbülső időt pedig kitölteni valahogy, mint felesleges, de szükségszerű hiátusát az életnek.
Ma van Gáspár napja!
Talán egy gyerek lenne a kivezető út. De az az igazság, hogy perverz, kéjes módon ragaszkodom plátói vonzalmamhoz és a fájdalomhoz, ami ezzel együtt jár.
Úgy érzem, megnemesít, kiemel a szürke tömegből. Egy helyben toporgok, nem mozdulok se előre, se hátra. Tudom, legalábbis remélem, hogy nem maradok örökké érzelmi sóbálvánnyá dermedve, de egyelőre képtelen vagyok elmozdulni a holtpontról. Vajon mi lesz a vége?
