Csécsy György: A know-how hazai jogvédelmének változásai

A mi know

Szellemi alkotások joga Az üzleti titok védelméről szóló Az Irányelv átültetése nem a mi know indokolja a Törvény egyes elemeit.

a mi know

Ugyanakkor a korábbi hazai szabályozási szokásoktól való eltérés új gondolkodásmódot hozhat. Kiemelünk négy, általunk érdekesnek talált szempontot.

Csécsy György: A know-how hazai jogvédelmének változásai

A Törvény a polgári törvénykönyvről szóló Ezt álláspontunk szerint az Irányelvnek való megfelelés követelménye önmagában nem indokolja, hiszen lényegében mindkét változat megfelel az Irányelvben meghatározott hármas feltételrendszernek.

Az Irányelv szerint az olyan információ minősülhet üzleti titoknak, ami egyszerre megfelel három feltételnek: i relatív titkosság: nem szükséges, hogy kizárólag a jogosult ismerje az adott információt, ugyanakkor az nem általánosan ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára; ii az információ a titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír; továbbá iii a jogosult az információ titokban tartása érdekében megtette a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket.

Mivel az Irányelv az EU-tagállamokban a mi know közvetlenül alkalmazandó, a magyar jogalkotó megtarthatta volna a korábbi, az Irányelv feltételrendszerének tartalmában már megfelelő szövegváltozatot.

a mi know

Talán a bírói gyakorlat fogja majd megvilágítani a Ptk. Feltéve persze, hogy a jogszabályi a mi know változásának jelenlegi sebessége mellett lesz alkalom gyakorlatnak nevezhető kellő mennyiségű és egységes értelmezést mutató határozatot kimunkálni. A know-how fogalmát az Irányelv nem határozza meg, ugyanakkor azt a Törvény definiálja.

Az Irányelv preambuluma ezzel kapcsolatban csak azt jelzi, hogy egységes üzleti titok fogalmat kell megalkotni úgy, hogy lefedje egyebek mellett a know-how-t is, valamint hogy az ilyen know-how-nak — valódi vagy potenciális — kereskedelmi értékkel kell rendelkeznie.

Az Irányelv érdemi rendelkezései között a know-how szó már nem is szerepel. A Törvény lényegében átveszi a Ptk. A Törvény az Irányelv fenti, a mi know értékre vonatkozó követelményének közvetetten tesz eleget: a know-how az üzleti titok részhalmaza, utóbbinak pedig fogalmi eleme, hogy vagyoni értékkel bírjon.

Szerezze meg a mi know-how-kat

Az üzleti titok és a know-how kapcsolata és jogi jellege — sajátos ingamozgással —ismét megváltozik. A polgári törvénykönyvről szóló A Ptk.

A Törvény a know-how-t — az Irányelvnek megfelelően — az üzleti titok részhalmazaként fogja fel, és úgy tűnik, hogy kizárólag vagyoni jogként tekint rájuk. Feltehetőleg az új koncepcionális váltás következménye, hogy üzleti titok, illetve know-how bitorlása esetén mostantól nem lehet sérelemdíjat követelni, az ugyanis kizárólag személyiségi jogsértés esetén járhatna amíg a Ptk.

Megváltoztak a jogsértés esetén kérhető, ún. A Törvény alapján immár több olyan, ún.

Ilyenek például: i a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának a megtiltása; ii a jogsértő áru visszahívása a kereskedelmi forgalomból; iii az üzleti titkot tartalmazó vagy azt megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítése, vagy a jogosult részére történő átadása.

A Törvény szövegéből egyébként úgy tűnik, hogy a jogsértés megállapítását immár kötelező kérni a bíróságtól, a többi szankciót csak emellett kérheti a jogosult.

A legtöbb nyelven nem fordítják le, így magyarul is az angol kifejezést használjuk.

A jogsértő áru kereskedelmi forgalomból kivonása esetén a jogosult kérheti, hogy a bíróság rendelje el az ilyen árunak az ő vagy az általa meghatározott jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet részére történő átadását. Ha a jogsértő a jogsértés időpontjában nem tudott arról, hogy jogellenesen szerzett üzleti titkot hasznosított, illetve fedett fel, kérheti a bíróságtól az ún.

a mi know

A Törvény egyébként is számos olyan szempont mérlegelésére kötelezi a bíróságot az ún. Így a bíróságnak figyelembe kell vennie például a harmadik személyek jogos érdekeit, a közérdeket, illetve az alapvető jogok érvényesülését. Tivadar Krisztián.