Württemberg fürdik silvester egyetlen
Tartalom
ÉS A Az is feltűnt, hogy bizonyos nevek adása a család lakhelyein általában is igen gyakori volt. Kíváncsi lettem arra, hogy lehetett-e valamiféle logika, előre átgondolt stratégia a helyi keresztnévadásokban, illetve mennyire befolyásolhatták ezt helyi vagy a származási helyről magukkal hozott szokások, vallási kultuszok és a württemberg fürdik silvester egyetlen helyi, regionális, országos névdivatok.
További kérdés, hogy mennyiben éltek tovább az ősi névadási szokások ha voltak a Válaszokat adni vonatkozó kortárs források híján természetesen teljes bizonyossággal nem lehet, ám a névadások statisztikai vizsgálata alapján bizonyos következtetéseket mindenképpen levonhatunk. Egyes miértek megfejtéséhez pedig a kor néprajzának, vallástörténetének, illetve a névtan általános megállapításainak áttekintésével juthatunk közelebb.
A statisztikákat a Kalocsai Érseki Levéltár online adatbázisa [1] alapján készítettem el, de — az elírások, félreértések tisztázása érdekében — tanulmányoztam a vizsgált települések Németországban összeállított családfakönyveit Ortssippenbuch, Familienbuch és helytörténeti monográfiáit Heimatbuch is.
Édesanyám és sok anyai ági ősöm születési helye Csátalja. A német kolonisták többsége az es évek elején telepedett le a községben, ahol egy évtized múltán már abszolút többséget alkottak. A későbbi telepítési hullámok a falut már csak szórványosan érintették, a A csátaljai németek nem egyetlen környékről származtak.
Az anyakönyvek hézagos adataiból és német családfakutató munkákból tudjuk, hogy az első telepesek túlnépesedett magyarországi német falvakból főleg Hajósról és Nemesnádudvarról költöztek a helységbe, ők többségében svábföldi württembergi eredetűek voltak. A lakosság legnagyobb részét kitevő, az es württemberg fürdik silvester egyetlen Csátaljára kerülő mag viszont Délnyugat-Pfalzból, főleg Pirmasens városka környékéről származik. Szórványosan más vidékekről, illetve egyéb bácskai településekről is kerültek a faluba.
Az es évekre a lakosság létszáma a különféle württemberg fürdik silvester egyetlen felmérések alapján az főt közelíthette.
Általam ismert apai ági felmenőim bezdáni eredetűnek tudták magukat, azt már saját kutatásaimból tudtam meg, hogy nagy részük Kollutról került a magyar többségű mezővárosba az es évek közepe táján.
Kollut a középkor óta létező település, első írásos említése ből származik. A török időkben a település teljesen elnéptelenedett, a Ebben az írásban a következetlenség elkerülése végett a leghosszabb ideig használt Kollut névformát használom.
Igazán nagy számban azonban csak tól jelennek meg, amikor a plébánia anyakönyveiben jócskán megszaporodnak a német családnevek. A következő két évtizedben tömegesen érkeztek németek a községbe, utána azonban vélhetően a falu és a hozzá tartozó földterületek eltartóképességük határára érkeztek, mert württemberg fürdik silvester egyetlen későbbiekben az elvándorlás jóval erősebb lett, mint a letelepedés.
A 19— A kolluti németek származási helyeiről csak szórványos adataink vannak.
A helyi hagyomány a telepesek Fekete-erdei Schwarzwald származását württemberg fürdik silvester egyetlen számon. Ebből a régióból ben valóban érkeztek telepesek Kollutra. A helyi lakosság többsége a mai Baden-Württemberg tartomány területéről, ám többnyire annak a hagyományos Svábföldtől nyugatra eső részéből származott, amelyen abban az időben württemberg fürdik silvester egyetlen kisebb német állam pl. Baden, Breisgau, Kurpfalz, Speyer osztozott.
Őseik valóban lotaringiai eredetűek voltak. A helyi lakosság lélekszáma a Itt az es években a telepesek második generációja ért szülői sorba, nagy részük már Magyarországon ha még nem is feltétlenül Kolluton született, de szüleik generációjára — főleg a nem elsőszülött fiúgyermekek esetében — még jellemző volt a gyakori lakhelyváltás a Bácskán belül, ugyanis az újabban lakhatóvá tett kamarai telepekre költözés több gazdasági kedvezménnyel járt, ami mindenképp csábító volt az öröklésből kimaradt fiatalok számára.
A település sokáig erősen ki volt szolgáltatva a dunai árvizeknek is, ami miatt sokan el is hagyták.
A névadási szokásokról általában Az württemberg fürdik silvester egyetlen nevét általában szülei szabadon választják meg s ez minden bizonnyal így volt a Utóbbi a Ezen az alapon beszélhetünk kötött amikor a szülők a rendelkezésre álló névanyagból valamely közösségi hagyomány, szabály, törvény alapján választanak nevet gyermeküknekilletve szabad névadásról ha a szülők kötelezettségekhez nem kötődve adnak nevet.
A keresztszülők utáni névadás német nyelvterületről, az evangélikus egyház köréből indult, de már a A keresztszülők nevének adása a keresztszülők és a gyermek közötti szoros lelki kapcsolatot volt hivatott jelezni.
Ezen erősített a tridenti zsinat határozata, amelynek alapján az újszülötteknek csak az Újszövetségben szereplő vagy martirológiumi név volt adható. A különböző évszázadok leggyakoribb magyarországi keresztneveinek statisztikáit vizsgálva látható, hogy a Ezek nagy része a korábbi évszázadokban is gyakran használatos volt, a Így pl. Sámuel, Eszter, Sára, Ráchel adása inkább protestánsok körében terjedtek el, míg a katolikusok jobban szerették az újszövetségi és martirológiumi neveket.
Az egyes települések, illetve a magyarországi svábok Csátalja vonatkozásában ismert egy, a két világháború közötti időszakban a gyermek keresztelésére és a keresztszülői státusra vonatkozó leírás. Eszerint a gyermek keresztelése a születés utáni 3—6 nappal történt, mégpedig az ún.
Ott szokás szerint a keresztapa volt az esküvői tanú. A helyi hagyomány alapján a házaspár első gyermeke lányok esetében a keresztanya helyi nyelvjárásban: Godlfiúk esetében pedig a keresztapa Petrich utónevét kapta. Későbbi gyermekek esetében már a szülői szándék döntött, de gyakran öröklődött a szülők és a nagyszülők neve is.
Silvester 2020/2021 Österreich
A szokásrendszer a legtöbb magyarországi német településen hasonló lehetett. A magyarországi német névadási szokásokkal kapcsolatos — elsősorban dél-dunántúli példákkal szemléltetett — általános gyakorlatról Württemberg fürdik silvester egyetlen Éva írja, hogy ezt az egyes falvak hagyományai szigorúan szabályozták. Szerinte a gyermekek katolikus faluközösségekben kizárólag szentek nevét kaphatták.
Múltbanéző (3) | Magyar Nemzeti Levéltár
Az első gyermek mindig a keresztapa vagy a keresztanya nevét örökölte, míg a második és későbbi gyermekek pl. A keresztelő időpontja a születés idejétől függött; a hétköznap született gyermeket rendszerint ugyanazon hét vasárnapján keresztelték meg, a vasárnapi újszülötteket viszont csak egy hét múlva tartották a keresztvíz alá.
Különösen, ha a templom vagy kápolna védőszentje volt. Ritkábban használt nevet inkább sokadik gyermekek kaptak, míg a kései gyermekek — amennyiben az még nem volt foglalt a családban — gyakrabban kapták a szülők, de akár korábban már elhalt testvérük nevét is.
Névadási gyakorlat a két településen — között, a statisztika tükrében Ebben az időszakban az újszülöttek anyakönyvezése — katolikus lakosok esetében — a helyi, annak hiánya esetén a legközelebbi plébánia feladata volt. A gyermekek legfontosabb adatait általában a helyi plébános, akadályoztatása esetén a káplán, ritkább esetben valamely szomszédos település helyettesítő plébánosa jegyezte be.
Csátaljának ebben az időben Michael Wielandt —92 és Sylvester Walter —96Kollutnak Georg Pauli — volt a plébánosa, a legtöbb bejegyzés tőlük származik. Ma mindkét település anyakönyvi adatai elérhetők a Kalocsai Érseki Levéltár online adatbázisában. Az anyakönyvezésnek nem volt egységes gyakorlata vagy kész formulája, így az a plébános saját logikáját követi, és ez nem volt mindenhol azonos.
Kolluton eleinte táblázatos, től folyóírásos formában jegyezték le az adatokat. Ha a keresztanya egyedülálló vagy özvegy volt, akkor a családnevét is lejegyezték, bár utóbbi esetben az már a férjezett neve volt, amelyhez az -in asszonynévképzőt csatolták, pl.
Maria Müllerin. Az viszont megfigyelhető, hogy az ikerpár két tagjának az esetek többségében eltérő keresztszülei voltak, aminek révén a névátörökítés hagyományát is könnyebben megoldották. Az anyakönyveket teljes egészében latin nyelven vezették. Mivel a Egy-egy családnév még az említett hatéves időszakon belül számos, eltérő változatban szerepel. A kolluti — bár korábban Csátaljához is köthető — Schnaderbeck családnév ebben az időszakban is szerepel Schneiderbeck, Schnaderböck, Schnaderpeck, Schnaderbek formában is.
A keresztneveket az akkori gyakorlatnak megfelelően latinos változatban rögzítették, így arra inkább csak a családnevekből, illetve bizonyos névformák gyakoriságából következtethetünk, hogy milyen nemzetiségű szülők gyermekét anyakönyvezték éppen. A latinos írásmód miatt az sem tudható, hogy a településen az adott név melyik formáját használták a különféle német névváltozatok közül; a János latinul: Joannes férfinév a németben lehet Johannes, Johann vagy württemberg fürdik silvester egyetlen Hans is.
Az adott időszakban — a két településen összesen születési anyakönyvezés futnak pár szót társkereső, Ebből Csátalján összesen 53, 60,57, 61, 64míg Kolluton gyermek születését rögzítették az anyakönyvben 88,99, 89, Csátalján csak 4 újszülött kapta ezt a nevet. A kettős vagy többes névadás jelensége az első telepes generáció körében — németországi hagyományt követve — még erősen jellemző volt az első telepeslisták, népszámlálások, összeírások adatai sok ilyen nevet tartalmaznak.
Ez a hagyomány re Csátalján és Kolluton is erősen visszaszorult: Csátalján 30, Kolluton 56 esetben fordul elő. Ráadásul Csátalján ez mindössze négyféle kombinációt jelent, amelynek döntő részét öt az Anna Maria névforma adja. Kolluton ez annyiban változatosabb, hogy az Anna Maria és keresés házvezetőnő drummondville Maria Anna kombináció együtt összesen szor fordul elő, minden más eset csak nél kevesebb esetben.
Kolluton önállóan szer adták, első keresztnévként az Annával szer párosították, más névvel viszont egyszer sem. Úgy tűnik tehát, minél távolabb van egy falu a német lakosság betelepítésének időpontjától, annál kevésbé jellemző rá a többes névadás. Az apa nevét 56 fiúgyerek örökölte Kolluton 40, Csátalján 16 esetaz anya nevét pedig lánygyermek Kollut 22, Csátalja Ennek alapján látható, hogy az örökítés tendenciája Kolluton jóval erősebb volt, mint Csátalján.
Utóbbi településen a nevek is nagyobb változatosságot mutatnak, ami valószínűleg összefügg azzal is, hogy a német lakosság kevertebb eredetű volt.
Összességében a két település Gyermekeiknek olyan neveket adtak, amelyeknek magyar változata is létezett, és magyar nyelvterületen is széles körben használatosak voltak.
Bencések - bobtailklub.hu
A szülői-telepesi generációban még időnként előforduló, kifejezetten germán—német eredetű nevek férfinevek közül pl. Hedwig, Brünhild, Helga, Karolina stb. Jellegzetesen magyar vagy épp délszláv neveket sem találunk. A bibliai nevek főképp az Újszövetséghez leginkább az evangéliumokhoz kapcsolódnak, hiszen az egyszerű emberek által is ismert alakok az egyház életében különleges szerepet töltöttek be.
A rendet nemzetközileg a Bencés Államszövetség képviseli, amelyet ban hoztak létre a rend közös érdekeinek képviseletében. Történelmi fejlődés Nursi Szent Benedek kb. Részlet egy freskó a Fra Angelico c. Az olaszországi Subiaco kolostoramelyet Nursia Szent Benedek alapított c. Később megalapította a Monte Cassino apátságot.
A bibliai üdvtörténet vagy az ahhoz kapcsolódó keresztény hagyomány néhány más szereplője, pl. Eredetüket tekintve ezek igen különböző nevek héber, görög, latin, olasz, francia, szláv és germán eredetű is van köztükde mindegyik valamely, a katolikus egyházban szentként tisztelt személyiség neve szilárd menyasszonyok. Utóbbi esetében Palermói Szent Rozália kultuszának hatására lehet gondolni, az ő tiszteletét elsősorban Eszterházy Pál nádor alapozta meg hazánkban.
A névválasztások lehetséges okai A leggyakoribbnak számító nevek elterjedtségét többféle körülmény is magyarázza. És Istenes Szent János es szentté avatása is aránylag közel esik a telepítések korához. Érdekes módon uralkodók körében a név nem volt különösebben népszerű, egyedül a görög császárok körében fordult elő gyakran 8 bizánci és 4 trapezunti császárt hívtak ígynyugati keresztény uralkodók körében viszonylag ritkán, és akkor is inkább a középkorban volt jellemző.
Német tartományi fejedelmek körében viszont a 17— Több olyan régió pl. Pfalz, Hanau uralkodója viselte a württemberg fürdik silvester egyetlen ebben az időben, ahonnan a bácskai telepesek is származtak.
A számos azonos nevű, az egyházban tisztelt szent miatt igen sok János névnap létezik a katolikus naptárban január A telepesek első generációjában még igen gyakori volt a kettős névadás; Csátalján és Kolluton ez re már jelentősen visszaszorult.
A név kolluti megterheltségében 63 előfordulással majdnem kétszer annyian kapták a nevet, mint a második leggyakoribbat a fentieken túl az is szerepet játszhatott, hogy a helyi templom védőszentje Keresztelő Szent János volt. Míg a férfinevek gyakorisága tekintetében a két település illeszkedett az országos tendenciához, addig a leggyakoribb női név esetében jelentősen eltér attól.
Az országosan legnépszerűbb Erzsébet nevet viszonylag kevesebben választották. Ez azzal magyarázható, hogy a név legismertebb viselője, Árpád-házi Magyarországi, Türingiai Szent Erzsébet alakja ugyan német nyelvterületen is jól ismert Türingia és Hessen védőszentjeként is tisztelikám életének és kultuszának színterei viszonylag messze esnek azon régióktól, ahonnan a bácskai németek származtak.
Másrészt a név a protestánsok körében is elég népszerűnek számított, ui. A protestánsok által kedveltebb neveket a katolikusok ritkábban választották.
Természetesen a névadás a bibliai Szent Erzsébet Keresztelő Württemberg fürdik silvester egyetlen János édesanyja tiszteletére is utalhat.
Múltbanéző 16. (3)
Az Anna név a magyarok között is nagyon gyakorinak számított a Erősödő tiszteletének csúcspontja az lett, amikor ben emléknapját felvették a katolikus naptárba, ünnepét ben XIII.
Gergely pápa határozta meg a katolikus naptárban július Tisztelete a későbbiekben tovább mélyült, ui. Vélhetően nyár közepi ünnepnapja miatt Szent Annában a zivatarok elleni védelmezőt is tisztelték, ehhez utóbb a házasság és háziasszonyok, özvegyek, szegények, dolgozó nők, bányászok, takácsok, szabók, molnárok, hajósok, asztalosok, aranyművesek szexet kereső nagymamák más kézműves mesterségek, a boldog házasság, a gyermekáldás és szerencsés szülés patrónusának szerepe kapcsolódott, akihez elvesztett dolgok újbóli megtalálásáért, illetve különböző fájdalmak württemberg fürdik silvester egyetlen, hasfájás, mellkasi fájdalom enyhítéséért is imádkoztak.
A magyar hagyományban is hasonló szerepe volt. A szülői generációban pedig még annál is gyakoribb volt, mint az —95 között születettek körében. Kolluton különösen erős kultuszát mutatja, hogy az ott a Az ún.