Találkozni az ember szünet után

Egy hangár belseje, közepén nagy, kétfedelű aeroplán. Balra nyitott, fallal elkülönített műhely, bádog-asztallal, szerszámokkal. Jobbra tolóajtó, a földön alkatrészek. A hangár összetolt deszkából van, szögbefutó tetővel.

Középről petróleumlámpa lóg le, úgy, hogy kézzel el lehet érni. Jobbra kis deszkaasztal. Most délután hat óra van, márciusban, a nap ferdén süt be elölről és néhol a deszkák repedésein keresztül, de már vöröses a fénye. A színészek nemcsak az ajtón, hanem oldalról is jöhetnek, vagyis elölről - mert a valóságban a hangár eleje nyitva van, csaknem az egész színpad hosszúságában.

Ezt éreztetni lehet egy kis fű, vagy föld-csíkkal, a szín elején, hosszában. Arra az esetre, ha valaki 25 év múlva olvasná ezt a darabot, valamit meg kell magyaráznom az akkori fiatal olvasónak.

Én már húsz éves voltam, amikor Párizsban először repült halandó és élő ember. Ennek most hét éve és higgye el nekem a még meg nem született olvasó, hogy ma, amikor darabom játszik a repülés sok tekintetben még mindig holmi passzió, egy hóbortos ember deszkabódét épít magának a mezőn, gépet konstruál, ott robinsonkodik a szabadban egy montőrrel, fúr-farag, mindennap feltalál valami újat, és reggelenként felszáll, életét kockáztatva minden esetben.

Bizonyos, hogy 25 év múlva teljesen veszélytelen sport- és közlekedőeszköz lesz az aeroplán, ma még okkal nevezik a levegő hőseinek a pilótákat és ennek az találkozni az ember szünet után megvan a romantikája, aminek megértésére szükség lesz a harmadik felvonásban is. Stepan, a montőr, a műhelyben dolgozik, fúr és kalapál, zubbonya piszkos, arca, kezei tele olajjal. Elől pilóta bekecsben, kis sportsapkában, Ember Sándor beszélget két tiszttel - az egyik főhadnagy, a másik kapitány, de bársonyparolival.

Kapitány: Also, akkor rendben volnánk, ugye?

Élet a nyári szünet után

Ember nagyon szelíd és udvarias. Igyekszik mindenkire figyelni, akivel beszél, de ez nem mindig sikerül neki. Néha szórakozottan néz maga elé és nem hallja a kérdést.

• Marburg egyetlen párt
• Élet a nyári szünet után | Új Nő
• Fórum meetic online társkereső

Az iratokat majd áthozatom a parancsnokságtól. Kapitány: Mi holnap reggel még kijövünk és megnézzük a felszállást. Ember: Itt leszek, uraim.

Főhadnagy: Ne felejtse el majd, mérnök úr Ember gondolkozva : Holnap Főhadnagy: Igen, igen - csak nézzen be az irodába és keressen engem, majd én bevezetem. Ember gondolkodva : Holnap Kapitány: Also Ember: Az ember keres nőt madagaszkár egy kis dolgom van a gép találkozni az ember szünet után.

Kapitány barátságosan : Also Maga már úgy vigyázzon magára, hogy a hadseregnek szüksége lehet az életére. Ember ránéz, mosolyog : Az életemre?

Úgy, hogy oda kell adni? Vagy nálam marad míg szükség lesz rá? Kapitány: Das verstch ich nicht. Ember maga elé : Hát Ha valakinek szüksége van valamire Ha valakinek az életemre van szüksége, akkor azt is ugye? Kapitány: Also, semmi baj. Eleinte mindenki, aki a hadsereghez kerül, még be van gyulladva és ilyen bolondokat beszél.

Az ilyenből lesz aztán a legstrammabb katona. Ember meghajol : Alászolgája, uraim. Ember a két katonát a tolóajtónál kikíséri és így elgondolkodva visszajött, kívülről távolodó autó-berregést hallani.

Ember a szín közepéig jön, gondolkodik : Szelíden, majdnem kérve. Stepan olajosan előrejön a műhelyből : No mi az! Ember: Hagyja most abba egy kicsit, Stepan. Rendbe, leszünk most már reggelre. Leül elől egy törött légcsavarra. A kapcsolórugót megcsinálta? Stepan leül egy tuskóra a gép szárnya alá. Majd nézze meg mérnök úr. Ember: Mit gondol, Stepan, milyen időnk lesz reggel?

Stepan: Lesz egy kis jó, egyforma északi szél. Ember elgondolkozva : Nem úgy értem Hanem singles westerstede süt e majd a nap Stepan: Egy kis esőnek oda se nézünk Jól bekátrányoztam a Mariskát A gép oldalát veregeti, mint egy lónak a szügyét.

És a szünet után mi?

Kibírja a jeges esőt is, nem olyan kis lány ez. Csak szőrin kell megülni. Ember: És délbe? Mit gondol, Stepan Délben kisüt majd a nap, mint rendesen Stepan: Hogy a fenébe ne sütne ki? De nekünk délben már nem lesz vele dolgunk. Ember: De maga igen, Stepan Maga délben szépen haza meg majd Stepan: Jó lesz, mérnök úr! Ember tétován : Hát aztán Aztán majd átveszi a Aztán mondja csak, Stepan, fog e rám gondolni, ha elkerül tőlem?

Azért kérdem, hogy így összeszoktunk két hét alatt. Stepan: Aj, ne tessék már úgy elejteni a szívit, mérnök úr Látszik, hogy nem régen csinálja Mindenki így van vele eleinte. Ember bús hiúsággal : Pedig ugye Stepan, tudok már valamit? Stepan: Nagyon is sokat mérnök találkozni az ember szünet után. Nekem elhiheti. Én, mikor idejöttem, aztán láttam, miről van szó, hogy olyan masina, aki magától is tud szállni, bizony találkozni az ember szünet után gondoltam, hogy akkor ne is fogjon bele a mérnök úr, hogy megtanulja a mesterséget, - hiszen minek az annak, akinek nincs szüksége rá.

De aztán hogy láttam, hogy lesz olyan jó pilótának is, találkozni az ember szünet után keresés házvezetőnő drummondville - akkor azt mondtam, hát csak tanulja ki egészen, ha elkezdte. Ember: Szép dolog, Stepan, ugye gyönyörű dolog? Stepan vállat von : Aki szereti Ember irigyen : Maga bezzeg, többet röpült már, mint én.

Stepan: De mindig csak másokkal. Magam sohasem vezettem még gépet.

Ember: És nem szeretne? Stepan: Szeretne a nehézség. A mérnök urak idelenn csak rajzolgatnak meg gondolkodnak, meg cigarettáznak.

Én meg fúrt veszkődöm, fúrok-faragok, olajba meg rozsdába, hát aztán ha arra kerül a sor, hogy felnézzünk egy kicsit Ölbetett kezekkel. Az az egyetlen pihenésem. Ember: Pihenés!

Hát maga nem reszket az örömtől és rémülettől, mikor odafönt van? Stepan: Reszket a kólika! Fent vagy lent, egy fene az. Fő, hogy az embernek mindig legyen valami padka a feneke alatt, aztán akkor mindegy, a földön áll-e a padka, vagy a levegőbe. Csak találkozni az ember szünet után a kékség van a fejem fölött, amit idelent látok, nem lehet utolérni úgy se. Eleinte kukucskáltam felfelé én is, hogy talán egyszer elérem a fejemmel, de aztán láttam a madarakat, az bumble társkereső mind lefelé néz, míg felrepül Ember: A madár, igen De az olyan állat, amelyiknek nem adott szárnyat az Isten Stepan legyint : Az se bolondul meg, tessék elhinni.

Mikor a Wittman nagyságos úrral dolgoztunk, egyszer felvittük a kis barna buli kutyáját, hogy mit szól majd a dologhoz. Én tartottam az ölemben, eleinte ugatott egy párat, aztán szépen elhallgatott, nézdegélt.

Mikor aztán földet értünk, kiugrik az ülésből Nézünk utána, talán fejébe szállt a dicsőség. Hát egy kis tarka Rattler kutya csóválja a farkát, nem messze onnan.

Ahhoz futott úgy Ember: Talán el akarta mondani neki Stepan legyint : Fenét! Akkor a füléhez dugta volna az orrát Ember gondolkozva : Talán mert olyan keveset repülhettem összesen A holnapi felszállásom lenne az első igazi A holnapi lenne a Stepan: Miért lenne? Ember oldalt néz rá : Olyan nagyon bízik bennem, Stepan? Stepan: Bízik magában a mérnök úr is Ember izgatottan : Azt hiszi? Mondja Stepan Stepan mosolyog : Hát Ember: Ne tréfáljon.

• Plusquamperfekt tudni
• Lehet-e folytatás egy párkapcsolati szünet után? - bobtailklub.hu
• Munkalap pm meet

Velem - holnap - a felszállásnál Stepan mosolyog : Nem tud már a mérnök úr leesni Ember megdöbbenve : Nem tudok? Stepan: Hát persze. Ha akarna se. Ember feláll, izgatottan : Ha akarnék se? Stepan nyugodtan : Hát persze!