Kötődési helyek a közelemben
Tartalom
A kötıdéselmélet több mint 50 éves fennállása óta nem volt soha ilyen népszerő a klinikusok körében, mint manapság. Elméletek, kutatások és terápiás eljárások tucatjai használják alapul, módosítják, felvidéki társkereső saját elképzeléseikhez Bowlby elméletét. A nagy kínálatban gyakran úgy tőnik, hogy a kötıdés fogalma is devalválódik, a kapcsolódás megfogalmazásának egyszerő szinonimájává válik.
Ennek hátterében minden valószínőség szerint a fogalom jól eladhatósága áll. Ugyanakkor az is naiv megközelítés lenne, hogy Bowlby iránti tiszteletünkbıl a halála óta kötődési helyek a közelemben két évtized tudományos fejlıdését figyelmen kívül hagyjuk.
Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy a kötıdés fogalmát kizárólag a kapcsolatok egy speciális válfajára korlátozva lásd I. Ezen vállalkozásommal nem vagyok egyedül, számos szerzı elméleti és gyakorlati próbálkozásaira támaszkodhatok pl.
A hazai pszichológiában, pszichoterápiás tanulmányok körében azonban egyedülállónak mondható ez a munka, amely objektív módon — szisztematikus adatgyőjtéssel, statisztikai módszerekkel — pszichodinamikus elméleti keretben próbálja meg páciens és terapeuta kapcsolatát, illetve ennek hatását vizsgálni a páciens terápiás attitődjére.
A fiam teljesen ki akar sajátítani | Mindennapi Pszichológia
Dolgozatom két részre tagolódik. Az elsı, az elméleti alapok áttekintése három fejezetbıl áll, amelyek témája egyre inkább kutatásom tényleges célja — a pszichoterápiás kapcsolat kötıdéselméleti megfogalmazása és mérése — irányába szőkül. Ebben a fejezetben az alapvetı jelenségek kötődési helyek a közelemben kutatási eredmények mellett helyet kaptak azok a vizsgálatok is, amelyek a kötıdéselméletet a klinikai gyakorlattal kapcsolják össze.
A III. Ez a megközelítés véleményem szerint lehetıséget nyújt arra, hogy a pszichoterápiás etikai elveket hangsúlyozzuk, illetve arra is, hogy a pszichoterápiás kapcsolatot olyan módon tegyük mérhetıvé, ami a tudományos objektivitás és a pszichoterápia gyakorlatias követelményeinek is megfelel. A fejezet végén kritikai szemléletben mutatom be a már 5 meglévı, pszichoterápiás kapcsolatot kötıdéselméleti megközelítésben mérı eszközöket. Mivel kutatásom célja egy ilyen mérıeszköz kidolgozása volt, minden elméleti fejezetben hangsúlyos szerepet kapnak a módszertani kérdések, a kötıdésben mutatkozó egyéni különbségek feltárásának eszközei.
A disszertáció második részében saját vizsgálatomat mutatom be, amelynek célja kötődési helyek a közelemben egy pszichoterápiás paciens-terapeuta kötıdést mérı kérdıív kidolgozása volt, másfelıl pedig annak szemléltetése, hogy ezen kérdıív által mért egyéni különbségek a pszichoterápiás munka számára is releváns információt szolgáltatnak.
Kim Karr - Kötődés | PDF
A vizsgálati adatok terjedelme és komplexitása, illetve a disszertáció kötődési helyek a közelemben megtartása közt egyensúlyozva úgy döntöttem, hogy a nem szignifikáns eredményeket hozó statisztikai elemzések részletes közlésétıl eltekintek, és minden elvégzett statisztikai elemzés eredményét a dolgozathoz mellékelt CD-ROM-on közlöm. Ezen eljárás a táblázatok számát annyira lecsökkentette, hogy azokat a szövegbe ágyazottan tudtam elhelyezni, megkímélve az Olvasót a folytonos ide-oda lapozgatástól.
Szintén ebben a fejezetben kerülnek bemutatásra az eredmények lehetséges értelmezési keretei, megvitatásra kerül a kialakított kérdıív használhatósága és hasznossága. Ezen kívül a páciens és terapeuta között létrejövı kötıdés és a páciens terápiás attitődje közti összefüggések is megvitatásra kerülnek. A kötıdéselmélet rövid becsületes menyasszonyok I.
Bowlby és a kötődéselmélet születése Már legkorábbi munkáiban is Bowlby az anya-gyermek kapcsolat állandóságának fontosságát hangsúlyozta. Széles körben számon tartott írásában Bowlby, intézeti ellátásban részesülı fiatalkorú tolvajok otthoni környezetét és szülı-gyermek kapcsolatát vizsgálta. Megfigyelései alapján a tolvajok más klinikai esetnek minısített gyerekektıl egy fontos tényezıben különböztek. Élettörténetükben gyakrabban volt kimutatható az anyától kényszerően távol töltött hosszabb idıszak.
Az eredmények még markánsabbá váltak, ha a fiatalkorú tolvajok érzelemmentes alcsoportját vették figyelembe. Érzelemmentes fiatallá elsısorban az intézetben nevelkedı gyerekek váltak. Felnıttként az alábbiak jellemezték ıket: kevés és felszínes kapcsolat, antiszociális vagy agresszív vonások az életvezetésben. Ezen eredmények tükrében Bowlbynak két feladattal kellett szembenéznie.
Elsıként egy új elméletet kellett találnia vagy megalkotnia, hiszen a kor pszichológiai elméletei közül egy sem tudta kellı mértékben magyarázni a szülı-gyermek kapcsolat kiemelkedı jelentıségét, más ösztönöktıl és motívumoktól való függetlenségét. Másodszor pedig — Bowlby sajátján kívül — a kutatási adatok is hiányoztak, amelyek a szülı és gyermeke közt kötődési helyek a közelemben egyedi kötelék fontosságára mutathattak volna rá.
Az empirikus bizonyíték összegyőjtésében a Tavistock Klinikán dolgozó szociális munkás, James Robertson munkája jelentett nagy segítséget Bowlbynak. Négy évet dolgoztak együtt, és ezen idıszak során a szeparáció fiatal gyerekekre gyakorolt hatását filmezték és dokumentálták Robertson, idézi Kobak, A szülıktıl való elválasztás problémájának komolysága a kor kórházi szokásaiból adódott — gyermekeik látogatására a szülıknek heti egy alkalom állt rendelkezésre.
A szüleiktıl ily módon elválasztott gyerekek kórházi tartózkodását nyomon követve Bowlby és Robertson három jellegzetes szakaszt figyelt meg, amelyek a szeparációt követik. Ezek a tiltakozás, a kétségbeesés és a kötıdés felszámolása detachment. A szülı-gyermek kapcsolat kötődési helyek a közelemben fontosságát alátámasztó érvek ellentmondásos és heves érzelmeket váltottak ki a kor gyermekekkel foglalkozó szakemberei körében.
Az akkori gyermekvédelmi eljárások ugyanis egyedül a gyerekek fizikai szükségleteit hangsúlyozták. Az ezen a feltételezésen alapuló intézkedések tarthatatlanná váltak Bowlby és Robertson megfigyeléseinek tükrében. Ez természetesen erıteljes 7 konfliktusokhoz vezetett Bowlby és korának a gyermekek gondozásában szerepet vállaló szakemberei között.
Ahogy fentebb már elıre bocsátottam, nemcsak az igazoló empirikus kutatási adatok hiányoztak kezdetben Bowlby megfigyelései mögül. Abban a korban nem állt Bowlby rendelkezésére olyan elméleti keret sem, amely kielégítıen magyarázta volna a szülı-gyerek kapcsolat fontosságát. Az es évek uralkodó elméletei az anya- gyermek kapcsolatot a sokkal elsıdlegesebb táplálás iránti szükséglet másodlagos melléktermékének tartották.
Az érdekszereteten alapuló kapcsolat természetesen eltérı terminológiával, de mind a behaviorista mind a freudi paradigmában fellelhetı volt.
Az elmélet kidolgozása és nyilvánosság elé tárása szempontjából az as év bizonyult áttörésnek. Ebben az évben két úttörı írás jelent meg két különbözı szerzı tollából.
Az egyik Harry Harlow írása volt, amelyben részletesen leírja fıemlısökön tett megfigyeléseit.
Emlékezetes kísérlete a pótanyákkal megmutatta, hogy az anya egyik fontos szerepe — függetlenül attól, hogy ember, fıemlıs vagy éppen anyapótlék — biztonságos menedéket nyújtani utódjának veszély esetén.
Kutatásaiból az is kiderült, hogy ezt a menedéket az anya az érintés-érintkezés és nem a táplálás révén teremti meg. Ugyanabban az évben, Bowlby jelentıségében Harlow-éhoz mérhetı írásában — kötődési helyek a közelemben pszichoanalitikus köröknek szánva — összefoglalta kötıdéselméletét.
Az összefoglalásban Bowlby élesen elhatárolja magát a fentiekben már említett pszichoanalitikus nézetétıl, miszerint a csecsemı és anyja kapcsolatát a táplálás iránti szükséglet mozgatná. Ahogy a fenti idézetbıl is kitőnik, mind elméletét, mind pedig szóhasználatát tekintve botránykınek számíthatott Bowlby korának fıáramú pszichoanalitikusai között.
Új elképzelése a freudi elmélet alapjait kérdıjelezte meg: az orális szakasz és vele együtt a pszichoszexuális fejlıdéselmélet létjogosultságát, és az anya-gyermek kapcsolat anaklitikus természetét.
Mivel a pszichoanalitikusok számára a korai anya-gyermek kapcsolat a késıbbi kapcsolatok kötődési helyek a közelemben, ez az elméleti változtatás a felnıtt kapcsolatok — így a terápiás kapcsolat — újraértelmezését is 8 kötődési helyek a közelemben volna.
Szintén ebben az írásában Bowlby hosszasan taglalja az anya- gyerek kapcsolat akkor létezı pszichoanalitikus elméleteit, de Harlow-éhoz hasonló megfigyeléseinek, tapasztalatainak magyarázatára egyiket sem találja minden szempontból megfelelınek.
A fenti összefoglalás csak az elıtörténetét mutatja be egy olyan elmélet hosszú tudománytörténeti pályafutásának, amely egyre több követıt, építı kritikust és támogató kutatót nyert meg magának. A késıbbiekben Bowlby is újrafogalmazta, pontosította elméletét a kötıdésrıl háromkötetes munkájában Bowlby, ; Bowlby, ; Bowlby, Mivel terjedelmi okokból Bowlby munkásságának bemutatására annak teljességében nem vállalkozhatok, a következıkben a kötıdéselmélet néhány olyan jellegzetességét emelem ki, amelyek fontosak a felnıtt kötıdés, és ezen belül is a terápiás kötődési helyek a közelemben kötıdéselméleti megközelítése szempontjából.
Már ebbıl a leírásból is kivehetı, hogy az általában vett társas kapcsolatok és a kötıdési kapcsolat közé nem lehet egyenlıségjelet állítani. Eredeti elképzelésében Bowlby viselkedéses rendszerként tekintett a kötıdésre, amely veszély esetén aktiválódik. Ez a viselkedéses szabályozórendszer az elsı életév folyamán alakul ki. A szabályozást Waters összefoglalása alapján a termosztát analógiájára képzelhetjük el, ahol egy visszacsatolási hurok segítségével a rendszer ki-be kapcsolva egy elızetesen beállított értékhez igazítja a szoba hımérsékletét.
A beállított érték a kötıdési viselkedéses rendszerben a gondozó közelsége. Túlzott távolság esetén a kötıdési viselkedéses rendszer bekapcsol, a megfelelı közelség helyreállása esetén a rendszer kikapcsol. Ebben a modellben Bowlby a kötıdés fejlıdését az alábbi négy szakaszra osztotta: 1.
Abraham Lincoln – Wikipédia
Ebben a szakaszban a csecsemı bizonyos meghatározott módon viselkedik különbözı emberekkel, de diszkriminációs képessége még nincs, vagy nagymértékben korlátozott pl.
A csecsemıre bármely személy jelenlétében jellemzı az orientáció, a szem követı mozgása, nyúlás és markolás, mosoly és gagyarászás. Gyakran a baba abbahagyja a sírást egy hang hallatán vagy egy arc láttán. Ezek a viselkedésformák nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy növeljék a személyek közelében eltöltött idı mennyiségét.
Az utóbbi időben már elhagyom a házat, de úgy érzem, semmi reményem, nincs semmi, amire várhatnék. Nem mentem viszsza dolgozni. Nem igazán kell dolgoznom, a pénzért végképp nem. Nem mintha a pénz egyáltalán számítana. Abból, amit a szüleim rám hagytak, és amit ő hagyott rám, a jelzálogbiztosítással együtt, amiből kifizettem a házat, az anyagi biztonságom rendben van.
A szakasz 10 a születés pillanatától legalább nyolc hetes korig, de általában 12 hetes korig tart. Ebben a szakaszban a csecsemı az elızıéhez hasonló viselkedéseket mutat, de az anya személye felé másoknál sokkal kifejezettebb mértékben. A hangingerekre adott megkülönböztetı válaszadás a 4. Ez a szakasz a 6.
A gyermek válaszrepertoárja ebben a szakaszban olyan elemekkel bıvül, mint például a távozó anya követése, üdvözlése visszatértekor, és explorációs bázisként történı használata. A bárki felé megkülönböztetés nélkül mutatott barátságosság ideje lassan elmúlik. Az idegeneket egyre nagyobb vigyázattal figyeli és elıbb-utóbb rémületet és visszahúzódást tanúsít jelenlétükben. Ebben a szakaszban a gyermek néhány viselkedése cél-kiigazítású goal-corrected lesz, és kötıdése az anyához mindenki számára láthatóvá válik.
A szakasz általában a 6. Már a harmadik szakaszban a kötıdési személyhez való közelség fenntartását egyszerően szervezett cél-kiigazítású rendszerek végzik túlnyomórészt egyszerő kognitív térképek segítségével. Hamarosan megjelenik ezen a térképen az anyának mint önálló tárgynak a képe is, azonban a gyermek még nem tudja, miért kötődési helyek a közelemben például az anya, és hogy milyen módon lehet hatással az anya cselekedeteire.
Elıbb vagy utóbb a helyzet azonban megváltozik.
Account Options
A gyermek felismeri, hogy anyja viselkedése kitőzött céljai köré szervezıdik, amelyek gyakran konfliktusba kerülhetnek a gyermek szükségleteivel. A gyermek belátást nyer anyja érzelmeibe és motivációiba.
Címlap A fiam teljesen ki akar sajátítani 10 éves kisfiam nem akarja, hogy barátaim legyenek, párkapcsolatom legyen, szórakozni járjak. Állandóan számon kéri, ha lemegyek a boltba és kicsit később érek haza.
Ha ez megtörtént, adva van az alap, hogy a pár tagjai egy sokkal összetettebb viszonyt alakítsanak ki egymással. Ezt nevezi Bowlby partnerségnek. A szakasz kezdete a második vagy harmadik születésnap környékére tehetı az egyéni különbségektıl függıen.
Navigációs menü
Biztonsággal az mondható el, hogy az elsı szakaszban még nem beszélhetünk kötıdésrıl, a harmadikban pedig már minden kétséget kizáróan jelen van. Az egyéni különbségek mérésérıl szóló részben látni fogjuk, hogy a módszerek alapján arra lehet következtetni, hogy egy éves korra már kialakul a kötıdés.
A kötődési viselkedéses rendszer továbbgondolása A viselkedéses rendszereknek — így a kötıdési viselkedéses kötődési helyek a közelemben is — fontos sajátossága, hogy szelektív módon a környezetnek csak bizonyos ingereire reagálnak, illetve hogy önmagában szervezett rendszereknek tekinthetık.
Ne csak mondjuk, mutassuk is a szeretetünket! Ivanova Daniela A testi kontaktus-igényeink ösztönből jönnek, és sokszor bele sem gondolunk, hogy hiányuk milyen űrt okozna bennünk. Németh Zsuzsannával, pszichológus szakértőnkkel beszélgettünk a szülő-gyermek közti fizikai szeretet kinyilvánításának fontosságáról.
A másik oldalról viszont a komplex emberi viselkedés szervezésében a különbözı viselkedéses rendszerek összehangolt mőködése is kitüntetett szerepet játszik. A gondoskodói viselkedéses rendszer Bowlby, a kötıdési rendszer komplementere, amennyiben leegyszerősítve megfogalmazva a kötıdési szükségletek kielégítése, az utód biztonságban tartása a kitőzött célja. A félelmi viselkedéses rendszer Bischof, önmagában a kötıdési rendszerrel teljesen ellentétes célt képvisel: minél távolabb kerülni a félelem forrásától.
A félelmi rendszerrel párhuzamosan a kötıdési viselkedéses rendszer is aktiválódik, hogy a gyermek a kötıdési személynél, a gondozónál lelhessen védelemre. Az így létrejövı dezorganizált kötıdési stílust az egyéni különbségek ismertetésekor mutatom be. Az explorációs és a kötıdési viselkedéses rendszer antagonisztikus mőködésére Ainsworth és Bell vizsgálati eredményei mellett a biztonsági bázis fogalom is utal.
A viselkedéses rendszerek fogalmi keretében a biztonsági bázis elképzelés úgy értelmezhetı, hogy a kötıdési rendszer kikapcsolt állapota, a közelségszükséglet kielégítettsége szükséges ahhoz, hogy a helyváltoztatásra képes csecsemı vagy gyermek elinduljon környezete felfedezésére pl.
Rutter, A fent már vázolt eredeti elképzelésében Bowlby a fizikai közelséget nevezte meg a kötıdési viselkedéses rendszer beállított értékeként. Sroufe és Waters azonban rámutattak, hogy a közelség célként való feltételezése több vizsgálat és megfigyelés eredményének tükrében sem tartható.
Az idegen kötődési helyek a közelemben vizsgálatok részletes bemutatását lásd késıbb megmutatták, hogy a kötıdési személy közelsége nem feltétlen jelenti a kötıdési viselkedéses rendszer mőködésének leállását. A fejlıdés során kibontakozó kognitív képességek által pl.
- Ferris es festménye.
- Тихие большинстве было бархатную услышали в.
- Társkereső megtalálja az igaz szerelmet
- Szabad találkozó reims
- Láng András A páciens-terapeuta kötődés mérése és hatása a
- Apróhirdetések ebay berlin ismerősök
