Szinópéi Diogenész – Wikipédia

Keresi az embert. Szinópéi Diogenész

A hit és az ész fides et ratio két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére.

  • Gérôme festménye Diogenészről Diogenész a mai Törökországban található Szinópé nevű városban született.
  • Lógó modell társkereső

Maga Isten oltotta keresi az embert emberek elméjébe a törekvést, hogy meg akarják ismerni az igazságot és önmagukat, és Istent megismerve és szeretve eljuthassanak önmaguk teljes igazságához vö.

Kiv 33,18; Zsolt 27 [26],89; 63 [62],23; Jn 14,8; 1Jn 3,2.

Szinópéi Diogenész – Wikipédia

Mind Keleten, mind Nyugaton fölismerhető egy út, mely évszázadok során egyre előbbre vitte az emberiséget az igazsággal való találkozáshoz és foglalkozáshoz. Ez az út az egyes emberek öntudatában bontakozott ki és nem is történhetett másként: minél inkább megismeri az ember a körülötte lévő valóságot és a világot, annál inkább fölismeri a maga egyedülálló voltát, s közben egyre sürgetőbbé válik számára a dolgok és saját léte értelmének kérdése.

Ezért minden, keresi az embert ismeretünk tárgyaként elénk kerül, életünk része lesz. Ha beletekintünk az ókori történetírók műveibe, világossá válik, hogy a Föld legkülönbözőbb tájain, ahol nagyon eltérő kultúrák éltek, ugyanabban az időben ugyanazok az emberi életet jellemző alapkérdések merültek föl: Ki vagyok én?

Tartalomjegyzék

Honnan jövök és hová megyek? Miért van a rossz? Mi lesz a jelen élet után? Keresi az embert kérdések megtalálhatók Izrael szent Írásaiban is, fölmerülnek a Védákban éppúgy, mint az Avesztában, de megtaláljuk őket Konfuciusz és Lao-Cse írásaiban éppúgy, mint Tirthankara és Buddha beszédeiben. Föltűnnek Homérosz költeményeiben, valamint Euripidész és Szophoklész tragédiáiban éppúgy, mint Platón és Arisztotelész keresi az embert értekezéseiben.

E kérdések közös forrása a dolgok értelmének keresése, mely kezdettől fogva él az emberi lélekben: a rájuk adott választól pedig függ az ember egész életét meghatározó irányulás.

E kereséstől az Egyház nem maradt és nem is maradhat távol. Az embernek sokféle képessége van arra, hogy az igazság megismerésében előbbre jusson, s így a tulajdon létezését egyre emberibbé tegye. Kiemelkedik közülük a filozófia, mely közvetlenül segít az élet értelmére vonatkozó kérdés megfogalmazásában és a válasz körvonalazásában: tehát az emberiség egyik legnemesebb feladatát jelenti.

A filozófia megjelenése és kibontakozása valóban épp arra a korra esik, amikor az emberek kezdtek a dolgok alapja és célja után érdeklődni. A filozófia különböző módokon és formákban mutatja, hogy az igazság utáni vágy az emberi természethez tartozik. Elméjének természetes tulajdonsága, hogy a dolgok okai után kérdez, és a lassanként adódó válaszok olyan formát öltenek, mely nyilvánvalóvá teszi az emberi kultúrák egymást kiegészítő voltát.

  • Drámai szűkszavúsággal, izgalomtól fűtött hangon mondja el a cári elnyomók kegyetlenkedései ellen felkelő északi népek szabadságharcát.
  • Egyetlen svájc

A tény, hogy a filozófia nagyon erősen hatott a nyugati kultúrák kialakulására és fejlődésére, nem feledtetheti velünk azt a befolyást, melyet a keleti életfelfogásokra gyakorolt. Keresi az embert népnek megvan ugyanis a maga ős-bölcsessége, mely a kultúrák valós gazdagságaként arra törekszik, hogy kifejeződjék és főként filozófiai gondolatokban keresi az embert.

Mennyire igaz ez, mutatja, hogy a filozófia bizonyos alapformája azokban az alapelvekben is kimutatható, melyeket a társadalmi élet szabályozásában a nemzeti és nemzetközi törvényhozás követ. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy egy-egy név mögött különféle jelentések rejtőznek. Ezért szükséges egy fogalomtisztázó bevezetés.

keresi az embert

A vágytól késztetve, hogy az élet végső igazságát fölfedezze, próbálja az ember megszerezni azokat az egyetemes ismereteket, melyek lehetővé teszik, hogy jobban megérthesse és megvalósíthassa önmagát.

Ezen alapfogalmak a csodálkozásból fakadnak, melyet a teremtés szemlélése ébreszt az emberben: ámulat fogja el, amikor fölfedezi, mennyire része a világnak, s mennyi kapcsolat fűzi másokhoz, akik hozzá hasonlók, s akikkel sorsközösségben van. Itt kezdődik az út, mely egyre újabb megismerési területek fölfedezésére vezet. A csodálkozásra és csodálásra képtelen ember terméketlen ismétlődésekbe fullad, s lassanként képtelenné válik az igazán személyes életre.

Az emberi értelem sajátos, spekulatív gondolkodási képessége hozzásegít ahhoz, hogy a filozofálás révén pontos ismeretekhez jussunk, s logikusan összefüggő tételekből megbízható tanítást tartalmazó, önálló tudományos rendszert építsünk föl.

Ezért különböző kultúrákban és különböző korszakokban olyan eredmények születtek, melyek elősegítették igaz gondolkodásmódok kidolgozását. A történelmi igazsághoz tartozik, hogy ez olykor keresi az embert vezetett, hogy egyetlen szellemi áramlatot azonosítottak a filozófiai gondolkodás egészével. Valójában minden filozófiai rendszernek bármekkora tiszteletet is érdemel összességében és mélységében minden hamisság nélkül el kell ismernie a filozófiai gondolkodás elsőbbségét, melyből származik, s melynek következetesen szolgálnia kell.

keresi az embert

Így az idők változásai és a gondolkodás haladása ellenére fölismerhető a filozófia olyan magva, mely a gondolkodás történetében állandóan jelen van. Gondoljunk hogy csak néhány példát mondjunk az ellentmondásmentesség, a célosság, az okság elvére, illetve a személy olyan fölfogására, hogy szabad és értelmes lény, aki képes Istent, az igazságot és a jóságot megismerni; vagy gondoljunk néhány általánosan elfogadott erkölcsi alaptételre.

Ezek és egyéb témák bizonyítják, hogy eltekintve az egyes gondolkodási iskoláktól létezik az ismereteknek olyan összessége, melyben az emberiség szellemi örökségét ismerhetjük föl. Ez azt jelenti, hogy egy rejtett filozófiával állunk szemben, melynek alapelveit teljesen általános keresi az embert nem tudatos módon mindenki birtokolja.

keresi az embert

E fogalmaknak, épp mert valamilyen módon mindenki részesedik bennük, a különféle filozófiai iskolák számára bizonyos középpontot kell képezniük. Valahányszor az észnek sikerül megragadnia és megfogalmaznia a lét első és általános elveit, s belőlük helyes következtetéssel logikus és szükségszerű tartalmat kibontani, mindannyiszor helyes észnek, vagy ahogy az ókori gondolkodók mondták, orthosz logosz-nak, recta ratio-nak nevezhető.

Az Egyháznak a maga részéről el kell ismernie az ész erőfeszítéseit olyan célok eléréséért, melyek az emberi életet egyre emberibbé teszik. A filozófiában ugyanis az emberi életet érintő alapigazságok megismeréséhez vezető utat látja.

Reinhard Körner OCD: Ha az ember keresi Istent…

Ugyanakkor a filozófiát nagyon szükséges eszköznek tartja ahhoz, hogy elmélyítse a hívő megértését és közölni tudja az evangélium igazságát mindazokkal, akik még nem ismerik. Elődeim hasonló kezdeményezéseihez kapcsolódva szeretném én is a figyelmet az ész e sajátos tevékenységére fordítani.

Főként az késztet erre, hogy napjainkban a végső igazságok keresése, úgy tűnik, elhomályosul. Kétségtelen, a modern filozófiának dicséretére válik, hogy figyelmét az emberre irányította. Ebből kiindulva a kérdések özönét hordozó ész fokozta az ember vágyát, hogy egyre többet és többet ismerjen meg, elsősorban az egyedi dolgokat.

keresi az embert