Ismerkedés a fogyatékkal élő és a nem károsodott

Fogyatékos személyek szociális segítése

Mi nem vagyunk rosszak, rendesek vagyunk mindenkihez Albert Ákos Ők csak egy olyan helyen szeretnének élni, ahol megfőzhetnek egy pörköltet, vagy saját bútoraik lehetnek, mert ahol most élnek, ott még a vécére is várni kell. Tényleg olyan félelmetes Ricsi, a 23 éves mozgássérült és vak fiú? A téma a szomszédos településen, Bélapátfalván élő fogyatékosok költözése volt.

Egy kormányzati program keretében a bélapátfalvai intézetben élő fogyatékos ember nagy részét újonnan vásárolt, kisebb háztartásokba költöztetnék a környező falvakba. Szilvásváradon négy lakóházba költöznének be, a helyiek azonban aláírásgyűjtésbe és heves tiltakozásba kezdtek ez ellen. Van, aki a gyerekeit félti, más azt mondja, hogy a fogyatékosok el ismerkedés a fogyatékkal élő és a nem károsodott riasztani a turistákat a boltjából.

Többen kikérték maguknak, hogy még azt sem tudják, miért fogyatékosak ezek az emberek, és nem tájékozatták őket időben a költözésükről.

Mi nem vagyunk rosszak, rendesek vagyunk mindenkihez

A helyi önkormányzat a tiltakozás miatt egy közleményt is kiadott, amelyben azt írják, hogy településen élők nagy része nem támogatja a költözést, és azt kérik a bélapátfalvai fogyatékosotthon fenntartójától, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól, hogy Szilvásváradon ne vásároljanak ingatlanokat.

Kik ezek emberek, akiket ennyire nem akarnak a szomszédjukba a szilvásváradiak, és miért szeretnének költözni?

Tükörkép - a fogyatékkal élő emberekről

A fogyatékosság nem feltétlenül jelent betegséget Bélapátfalva határában óta működik az Idősek és Fogyatékosok Otthona, egy volt laktanyából alakították ki. Bár az intézet rendben tartott — tiszta, és szép udvar veszi körbe —, jelentősebb korszerűsítés nem történt az utóbbi időben. A legjobban egy kórházhoz hasonlít, hatalmas folyósokkal, lakályos kórtermekkel és menzaszerű ebédlővel. Jelenleg idős és fogyatékos embert gondoznak az intézetben.

Utóbbiak nagyrészt értelmi fogyatékos emberek, akik között vannak olyanok, akik emellett testi fogyatékosok — mozgássérültek vagy vakok — is A bélapátfalvi intézet egyik lakója a szövödébenFotó: Tuba Zoltán - Origo.

Ez az jelenti, hogy nehezebben tartják a kapcsolatot a környezetükkel, és ez meglátszik a más emberekkel való kommunikációban és az önellátásban is.

Van közöttük, aki méhen belüli vagy születés közbeni károsodás következtében, mások baleset vagy betegség folytán váltak fogyatékossá. Egyesek el tudják látni magukat, kijárnak a faluba, vagy a közeli városokba buszozva meglátogatják a rokonaikat, mások segítségre szorulnak.

Az intézetben foglalkozásokat szerveznek a lakók számára, sőt az ott élők dolgozhatnak is: az épület saját textilfeldolgozó műhelyében szőnek, vagy az asztalos- és kézművesműhelyben ajándék és dísztárgyakat készítenek. Ezeket az intézet értékesíti, a gondozottak pedig a munkáért pénzt kapnak, ennek egy része térítési díjként az ellátásukra megy, a többit viszont magukra költhetik. Két vizesblokk jut ötven főre Csütörtökön délután csendes volt a bélapátfalvai intézet, a lakók többsége vagy a szobájában volt, vagy a folyosón beszélgetett egymással.

Ha valaki elment mellettük, hangosan köszöntek neki, néhányan szóba elegyedtek egy-egy arra járó ápolóval, volt, akit meg is öleltek. A foglalkozások nagy része ekkor már lezajlott, de a kézművesműhelyben néhányan még dolgoztak, kérdésünkre pedig lelkesen elmagyarázták, hogy éppen egy tálat készítenek, ami hamarosan megy a kemencébe.

A vak és mozgássérült fiú azt mondja, jól érzi magát, barátokat szerzett, és naponta részt vesz a kézművesfoglalkozásokon, mégis lelkesen mesél arról, mennyire várja, hogy többedmagával kiköltözhessen egy lakóházba. Csütörtök délutáni munka a kézművesműhelybenFotó: Tuba Zoltán - Origo A több száz fős tömegintézmény ugyanis nem alkalmas arra, hogy támogassa a lakók önállóságát, vagy hogy olyan figyelmet kapjanak, amilyet igényelnének. A merev intézeti szabályok és a szűkös lehetőségek miatt még olyan tevékenységeket sem tudnak önállóan végezni, amikre egyébként képesek lennének.

Szerinte az intézménynek ismerkedés a fogyatékkal élő és a nem károsodott sajátosságai vannak, amelyek miatt a fogyatékos emberek számára jobb lenne, ha kisebb lakóházakba helyeznék el őket.

Például az intézetben két vizesblokk jut ötven főre, ebédidőben pedig közel fő ül egyszerre asztalhoz, futószalagszerűen kiszolgálva. Az ápolók is könnyebben tudnának az egyes emberekre figyelni egy kisebb háztartásban.

Most egy osztályon 10 fő dolgozik, ami azt jelenti, hogy nappal két-három, éjszaka pedig egy ápoló figyel a gondozottakra, míg a 6—12 fős lakóotthonokban ennél sokkal nagyobb figyelmet kapnának az állandóan ott lévő ápolótól. Például több idejük lenne rá, ha megbetegedne. Az új bútorok és a pörköltfőzés vonzza őket Mindenki lelkesen mesélt arról, miért vár, és hogyan készül a egyetlen esemény würzburg. Hajni 23 éve él az intézetben, az üvegházban dolgozik, ahol paradicsomot és paprikát termeszt.

Új lakhelyén ugyanezt szeretné csinálni, és abban is reménykedik, hogy ott majd bútorai, például tévészekrénye is lehet. Ő szívesen mosna és főzne magára, az intézetben azonban ezt nem teheti meg, de így sem lustálkodik: az idősek otthonában takarít. A leghőbb vágya az, hogy megtanuljon sertéspörköltet csinálni, amit nagyon szeret.

Havonta hazajár hozzá Gyöngyösre. Robi és Zita egy pár, együtt szeretnének lakóotthonba költözniFotó: Tuba Zoltán - Origo A férfi jelenleg egy szobatársával, a mozgássérült Józsival él egy szobában, új lakhelyén azonban már a párjával, Zitával lenne.

Nemrég ismerkedtek meg egy kiránduláson, azóta együtt vannak. A közeli boltba is együtt járnak vásárolni, Robi szerint a boltos már annyira megszokta őket, hogy feltűnik neki, ha egyedül megy, ilyenkor mindig kedvesen érdeklődik Zita után.

Józsit azonban kicsit félve hagyja ott. Többen már azt is kiválasztották, melyik környező településre költöznének szívesen. Van, akit a szép környék vonz, más az egykori falujába szeretne visszamenni. Ági például Bükkszentmártonról származik, kilenc éve került az intézetbe, az édesanyja halála után. A testvére azonban még mindig ott lakik, elsősorban miatta költözne oda, így ugyanis havonta csak kétszer találkoznak, de arra számít, hogy ha ott fog élni, gyakrabban láthatja.

Én nem érzem magam bolondnak A mozgássérült Terike is készül már a költözésre, párjával, Istvánnal már szekrényt és ágyneműt is vásároltak az új házba.

Az intézeti lakrész kialakításáról először egy kórterem jut az ember eszébe, Terike azonban otthonosan berendezte a szobát: a padlón szőnyegek, szépen megvetett ágy, a sarokban pedig egy íróasztal, amelyen István szokott festeni. Az ápolók szerint Teri Szilvásváradra akart költözni, mert ismerkedés a fogyatékkal élő és a nem károsodott egyik kiránduláson nagyon megtetszett neki a falu, amikor azonban megtudta, hogy a helyiek nem látnák szívesen, elbizonytalanodott, és most nem tudja, hogy vajon mehet-e oda.

A bélapátfalvaiak sem akarták őket ben hasonló események játszódtak le Ismerkedés a fogyatékkal élő és a nem károsodott is, ahol ugyanezen program keretében akartak kilenc lakóházat venni. Az akkori közmeghallgatáson a legtöbb hozzászóló szintén arról beszélt, hogy nem akarják, hogy kiköltöztessék a fogyatékosokat a faluba, szerintük ugyanis ez csökkentené az ingatlanjaik értékét.

Azt javasolták, hogy vigyék őket inkább máshová. Az önkormányzat ezután fel is ajánlott egy külterületet a fogyatékosok számára, a többi lakóotthonra viszont azt mondták, legyenek inkább a környező falvakban. Éva szintén Szilvásváradra akart menni, de most már a közeli Mónosbélen is gondolkodik.

Pedig Szilvásváradról származik, onnan költözött át Egerbe, majd az intézetbe. Leginkább azért várja a költözést, hogy gyakrabban tudjon misére járni a templomba, az intézetben ugyanis csak havonta egyszer tartanak. Hajni, Éva és Ricsi nagyon várják már a költözést, de nem esik jól nekik, hogy a helyiek nem látják őket szívesenFotó: Tuba Zoltán - Origo Az intézetben többen hallottak róla, hogy nem látják őket szívesen Szilvásváradon, és ez láthatólag mindenkit elszomorított.

Halkan és bizonytalanul beszéltek a témáról, sokan nem értik, miért nem akarják a helyiek, hogy költözzenek. Robi azt mondta, hogy neki még az édesapja is hallott a dologról, és nagyon nem tetszett neki. Készülődni attól még lelkesen készülődnek: a falon egy nagy tábla jelzi, hogy ki kivel együtt és melyik településre szeretne költözni. Az intézet egyik felét ugyanis lakóházak szegélyezik, az ott élők gyakran találkoznak keres gazdag emberek a fogyatékos emberekkel, akik kijárnak a faluba.

Az idős nő szerint sokszor kijárnak csoportosan — ilyenkor az épület melletti virágágyásokat gondozzák —, de egyedül is lehet látni őket. A szomszéd utcában élő két idős férfit szintén nem zavarják, pedig ingyenes társkereső szolgáltatás fogyatékosok ő kertjük közvetlenül az intézet mellett van, gyakran látják is az ott lakókat, ahogy az intézeti udvaron sétálnak.

Ő a ismerkedés a fogyatékkal élő és a nem károsodott keresztül össze is barátkozott egyikükkel, gyakran beszélgettek arról, honnan származnak, egyszer még egy kirándulásra is elhívták, ismerkedés a fogyatékkal élő és a nem károsodott nem ment velük.

Hiszen ha el tudják látni magukat, akkor miért ne? Szerinte a társadalomban sokan vannak, akik alacsonyabb szellemi képességekkel bírnak, mint ők. A közmeghallgatás és az önkormányzat elutasító határozata után pár nappal sajtótájékoztatót tartott a térség országgyűlési képviselője, Horváth László. Bár korábban ő is azt kérte, hogy Szilvásváradon ne vásároljanak ingatlanokat a fogyatékosoknak, itt már arról beszélt, hogy mégis jöhetnek, annyi változtatással, hogy a tervezett négy lakóház helyett csak kettőt vásárolnak a településen.

A környéken élőket invitálják az intézetbe, hogy találkozzanak és ismerkedjenek meg az ott lakókkal, az igazgató szerint ezt a meghívást az adott településeken, például Szilvásváradon is kihirdették, de nem jött senki se.

Költözés hét milliárd forintból Ma Magyarországon közel száz nagy létszámú, fogyatékosokat gondozó szociális intézmény van, mintegy 12 ezer férőhellyel, holott törvény rendelkezik arról, hogy az 50 főnél nagyobb létszámú intézményekben élő fogyatékosok számára több kisebb létszámú lakást kell létrehozni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy pályázat keretében 7 milliárd forintot osztott szét erre a célra, ezen a pályázaton nyert a bélapátfalvai intézmény is.

A tervek szerint 15 darab lakóházat vásárolnának meg és újítanának fel a környező településeken: Bükkszentmártonban, Bélapátfalván, Mónosbélben, Szilvásváradon és Nagyvisnyón. A lakóházak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a fogyatékos emberek minél szélesebb társadalmi egyedülálló nők bremen érkezzenek, például legyen a közelben orvosi rendelő, buszmegálló.

A cél az, hogy mindenki csak annyi támogatást kapjon, ami a szükségleteihez illeszkedik, se többet, se kevesebbet. A felmérést a költözés után évente megismételnék. Az első lakók ben költöznének.