Házas kutatás nb, A legtöbben szerelemből házasodnak

A téma kutatásának elõzményei A labdarúgó-szurkolók viselkedése két-három évtizede, a házas kutatás nb 1 térnyerése óta kitüntetett téma a sportszociológiában. A kutatások bölcsõje Nagy-Britannia volt, ahol elsõsorban a nézõtéri agresszió kialakulásának társadalmi gyökereit Taylor ; ; ; Dunning et al.

A labdarúgó-stadionokban bekövetkezett tömegkatasztrófák - különösképpen a brüsszeli Heysel Stadionban májusában lejátszódott tragédia - hatására a futballnézõk magatartását elemzõ vizsgálatok mind földrajzi értelemben, mind tematikusan kitágultak.

Nyugat-Európa-szerte 2 ugrásszerûen nõtt a kérdéskör kutatását megrendelõ intézmények labdarúgócsapat, házas website sárga mellény találkozó nb pályatulajdonosok, klubok, önkormányzati testületek stb. Bár az érdeklõdés középpontjában még mindig házas kutatás nb rendbontók álltak 3a kutatók egy részének figyelme a nem deviáns szurkolók felé fordult Lamon-Famaey ; Dukeés megjelentek az elsõ szintetizáló, elméleti munkák Dunning et al.

Kelet-Európában a "szocialista" rendszer erodálódásának megindulása elõtt nem volt mód és esély a labdarúgó-huliganizmus társadalmi összetevõinek megismerésére: a vandalizmus jelenlétét a lelátókon hivatalosan évtizedeken át tagadták, egy sor alapvetõ dokumentum például a rendõri beavatkozások és letartóztatások száma, indokai, következményei, az orvosi beavatkozások száma, jellege stb.

Az a néhány felmérés, amely a szurkolást vette górcsõ alá - például a nézõk azonosulását a versenyzõkkel és a sportegyesülettel Ciupaka munkások szurkolási házas kutatás nb Matveyev et al. Bizonyos szabadidõsport-vizsgálatokban ugyan már a hetvenes évektõl kezdve esett szó arról, hogy járnak-e sportmérkõzésekre a lakosság különbözõ társadalmi-demográfiai csoportjai, de az ily módon összegyûjtött adatok szerény melléktermékek voltak.

Valamivel többet mondtak a magyar szurkolókról motivációikról, beállítódásukról, sportág-preferenciáikról stb. A heyseli dráma itthon sem maradt reflexió nélkül.

A "szûkebb" szakmából Laki László, a "tágabb" szakmából, a sporttémájú szociográfia mûvelõi közül, Kocsis L. Mint a fenti összeállításból kitetszik, régen is haltak meg emberek futballpályák nézõterén. Az elõzõ két oldalon a szerzõ felsorolja a világ nagy futballkatasztrófáit. De míg korábban szinte mindig a vakvéletlen, mondhatni baleset következtében, ahogy a mához közeledünk, egyre inkább erõszak, az emberek egymás ellen hogyan megismerni egymást okozza a tragédiákat.

Brüsszel ilyen tekintetben valamiképpen tetõpontja volt egy hosszan érlelõdõ folyamatnak, és ami miatt szinte minden hasonló korábbit felülmúlt: mert a szemünk elõtt játszódott le.

Egyenes adásban! Hiszen százmilliók ültek abban az órában a képernyõk elõtt a játékra kíváncsian. Ami történt, velünk történt tehát.

Velünk - ha egy házas kutatás nb mondanivalója kell legyen, akkor ennek ez. Az ös brüsszeli tragédiára való reflektálás azonban csupán közjáték maradt. Folytatás nem következett: a magyar sportszociológia továbbra is negligálta a témakör kutatását, s egyáltalán nem azért, mintha a magyar labdarúgópályákon minden rendben lett volna. Egyrészt itt is szaporodtak az aggasztó jelek: a politikai diktatúra enyhülésével párhuzamosan mind többet lehetett megtudni az egyre növekvõ nézõtéri erõszakról.

Másrészt a futballmérkõzések látogatottsága drasztikusan csökkenõ tendenciát mutatott, s ma sem tudni pontosan, mennyiben befolyásolta a nézõszám alakulását az agresszió terjedése és mennyiben a játék színvonalának süllyedése.

Ezek a problémák szinte kiáltottak társadalmi összefüggések, okok, magyarázatok kereséséért, tudományos elemzésért. Akkor hát miért hallgatott a sportszociológia?

házas kutatás nb férfi társkereső belgium

Lehetne itt kritikát és önkritikát gyakorolni, és azzal érvelni, hogy a házas kutatás nb kerülték a nyílt ütközéseket, s ezért "elhajoltak" a kihívás elõl, nem vállalkoztak e kényes, feltehetõleg a makrostruktúrához, a fennálló rendszer bírálatához is vezetõ kérdéskör tanulmányozására.

Ha a heyseli katasztrófa elõtti évtizedeket nézzük, valószínûleg van némi igazság ebben az érvelésben, bár a "képlet", periódustól függõen, akkor is összetettebb volt. Meggyõzõdésünk szerint házas kutatás nb után többrõl, másról van szó. Úgy véljük, hogy - házas kutatás nb a labdarúgás Magyarországon még "romos" állapotában is kitüntetett helyet foglalt el a sportpolitikában - a nyolcvanas évek közepétõl már nem kellett volna túl nagy politikai bátorság a szurkolói magatartásformák vizsgálatához, s az évtized végére már a nézõtéri devianciákról is lehetett volna értekezni.

Ezt ne hagyja ki! Meddig tart a jegyesség? Mi motiválja a jegyeseket, amikor eldöntik, összekötik az életüket? Mennyire stresszes az esküvő szervezése? Mennyibe kerül egyáltalán életünk egyik legjelentősebb napja?

Feltevésünket alátámasztja az a tény, hogy akkorra a korábban agyonhallgattatott társadalmi devianciák és beilleszkedési zavarok kutatása is - az öngyilkosságtól kezdve, a bûnözésen, alkoholizmuson és mentális betegségeken át házas kutatás nb prostitúcióig, a homoszexualitásig és kábítószer-fogyasztásig - szabad jelzést kapott bizonyos határokon belül. Közelebb járunk a valódi okokhoz, ha emlékeztetünk arra: a labadarúgó-huliganizmus, de még a nem deviáns szurkolói szokások sem az a téma, amelynek kutatásához - a házai sportszociológiában eléggé általános és a sportszociológusok által kénytelen-kelletlen tudomásul vett gyakorlat szerint - tisztán egyéni érdeklõdésbõl kiindulva, egy-két személyes vállalkozásként, kevés pénzbõl neki letöltés találkozó helyén kérelem látni.

E tárgykörök tudományos megközelítéséhez is elengedhetetlen jó néhány érintett intézmény, szervezet sportegyesületek, szövetségek, pályafenntartók, rendfenntartó szervezetek, városi, területi - állami é5 társadalmi - testületek stb.

Azokban az államokban, ahol tudatosan felvették a harcot a nézõtéri vandalizmus ellen például Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Belgiumbanmár létezik pályán kívüli "összjáték" a labdarúgó-szurkolók vizsgálatában, sõt nemzetközi szinten is erõsödik a kooperáció.

Amikor ben hozzákezdtünk a szurkolókkal kapcsolatos házas kutatás nb terén meglévõ szakmai adósságunk törlesztéséhez, ezúttal sem támaszkodhattunk megrendelõkre, szponzorokra a labdarúgás szférájából, a sportklubokból. A magyarországi empirikus felmérések ötlete nem is hazai berkekbõl származott.

A kutatás az angliai Salford University Szociológia Tanszékének javaslatára indult, egy Kelet-Nyugat összehasonlító vizsgálat részeként. Az angol szakértõkkel közösen kialakított kutatási koncepció alapján õszén próbafelmérést vegán társkereső négy házas kutatás nb NB I-es labdarúgócsapat nézõinek körében.

A következõ évben - felhasználva az A kutatás célja A kutatás f6 célja az volt, hogy megismerjük a magyar NB I-es labdarúgó-mérkõzések nézõinek szurkolási szokásait, a szurkolói magatartásformák jelenségvilágát és a szurkolók cselekvéseit vezérlõ értékeket.

Az empirikus vizsgálat a következõ kérdések megválaszolására törekedett: - Milyen a magyar NB I-es labdarúgó-mérkõzések közönségének demográfiai, szociológiai összetétele? Néhány sajátos módszertani probléma A nemzetközi szakirodalom tanúsága szerint a szurkolók körében folytatott empirikus felmérések módszertani szempontból legkritikusabb szakasza a mintavételi eljárás, mivel rendkívül nehezen oldható meg a vizsgálati minta kijelölésének mindkét kardinális problémája: az alapsokaság meghatározása és az azt reprezentáló minta kiválasztása.

A szurkolók általában provizórikus, mobil alapsokaságot jelentenek, még azokban az esetekben is, amikor számottevõ részük a jól mûködõ bérleti és a pártolótagsági rendszer segítségével azonosítható. Leszámítva ugyanis egy többé-kevésbé állandó csoportot, más a szurkolók összetétele bajnoki, kupa- és válogatott mérkõzéseken, az egyes kategóriákon belül más õsszel és tavasszal, más esõben és napsütésben, más idén, mint tavaly vagy jövõre.

Így az alapsokaság térben és idõben csak relatíve pontosítható, illetve az elvileg behatárolható alapsokaságokra, például egy bajnoki évad valamennyi elsõligás mérkõzésének nézõire, vagy egy naptári év valamennyi válogatott és kupamérkõzésének nézõire gyakorlatilag, anyagi és technikai okok miatt, nem lokalizálható a vizsgálat.

Még súlyosabb módszertani gond házas kutatás nb vizsgálati minta kiválasztása.

Megosztom Döbbenetes számok: eddig tart a házasság a világ országaiban Az esküvő napján kézenfekvő, hogy mindenki úgy érzi, valóban az öröklétig tart a házasság.

Kivéve azokat a külföldi vizsgálatokat, ahol a bérletesek többezres név- és címlistája a kiinduló alap, a szociológiában elterjedt és bevált mintavételi eljárások csõdöt mondanak. Elõzetes tervek ugyan készíthetõk és készítendõk, de a minta tényleges kiválasztására esetenként mégis igen rövid idõ, stílszerûen és némi túlzással fogalmazva, "két félidõ" áll rendelkezésre.

Erre a sorrendre azért volt szükség, mert a helyszínen végzett mintavételnél csak az elõzõ évi NB I-es labdarúgó-mérkõzések nézettségi adataira támaszkodhattunk, és ezek alapján becsültük meg a várható nézõszámokat.

A legtöbben szerelemből házasodnak

A vizsgálati minta tagjainak kiválasztását a stadionokban kérdezõbiztosok végezték. Az interjúalanyokat a nézõtér különbözõ részeirõl választottuk ki: a hazai és a vendégszurkolók részére fenntartott szektorokból, az állóhelyekrõl és az ülõhelyekrõl, a kapu háta mögül, az ún.

házas kutatás nb női flörtöl mondások

Mindegyik szektorban az egyszerû véletlen kiválasztás elvét a véletlen számok módszerét próbáltuk alkalmazni. Valamennyi érintett stadionban mind az õszi, mind a tavaszi szezonban három-három mérkõzésen történt adatfelvétel: az évad kezdetén, közepén és végén.

A teljes sokaság létszámát pontosan csak a szezon végén lehetett megállapítani, meghatározásakor a Nemzeti Sport nem hivatalos statisztikáját vettük alapul. Az alkalmazott mintavételi mód garancia arra, hogy a vizsgált minta a sportegyesületi hazai nézõszámok szerint és regionálisan pontosan reprezentálja a teljes alapsokaságot. A vizsgált minta összetétele a házas kutatás nb alapján, ebben a metodológiai szempontból speciális helyzetben, egyébiránt jóval többet jelent a módszertani eljárás helyességét igazoló, szokásos információnál; itt a felmérés egyik részeredményének tekinthetõ.

Ugyanakkor hangsúlyoznunk házas kutatás nb, hogy miután a mintavétel sajátosságai miatt a megbízhatóság nagyságrendje hibaszázalék nem számítható ki, a kapott eredmények csak korlátozott érvénnyel általánosíthatóak. Az empirikus vizsgálat fõ adatgyûjtési módszere a standardizált kérdõíven alapuló személyes interjú, a részt vevõ megfigyelés és a mélyinterjú volt.

A kérdõív gerincét, a késõbbi összehasonlítás reményében, a nemzetközi kutatócsoporttól átvett kérdések alkották, amelyeket kiegészítettünk néhány magyar vonatkozású, illetve érdekeltségû kérdésfelvetéssel.

A kérdõív döntõen zárt és válaszalternatívákat kínáló, kisebb részben nyitott kérdéseket tartalmazott. A "participation observation" strukturált és strukturálatlan megfigyelésbõl állt.

A megfigyelõk egyik csoportjának a mérkõzések körülményeirõl, hangulatáról, a hazai és a vendégcsapat játékára, a bíróra és a szurkolótársakra vonatkozó észrevételekrõl kellett feljegyzéseket készítenie. A megfigyelõk másik része a szurkolói "kemény mag" magatartásformáinak jelenségvilágáról, normasértõ akcióiról és ideológiai elemeket tartalmazó megnyilvánulásairól gyûjtött információkat. Végül a megfigyelõk harmadik csoportja strukturálatlan megfigyelést végzett, vagyis leírt minden olyan feltûnõ, szokatlan, szembeötlõ, érdekes eseményt, mozzanatot, amit az adott mérkõzés elõtt, házas kutatás nb és után említésre méltónak tartott.

Az adatgyûjtést a speciális kettõs adatgyûjtési és mintavételi feladatra felkészített kérdezõbiztosok és megfigyelõk végezték. Az adatfeldolgozás során nagy hangsúlyt kapott az összegyûjtött információk minõségi elemzése. Tapasztalatainkat hét íves kutatási beszámolóban foglaltuk össze Földesiné b. Tanulmányunkban, a rendelkezésünkre álló hely szûkössége miatt, csak arra van mód, hogy ízelítõt adjunk két részterület eredményeirõl.

Magyar NB I-es labdarúgó-mérkõzések szurkolóinak demográfiai, szociológiai összetétele A korábbi évtizedekben, az akkor még zsúfolt hazai labdarúgó-stadionokban nem készültek tudományos felmérések, így nincsenek megbízható adataink a futball egykori közönségének társadalmi-demográfiai összetételérõl.

Account Options

Korabeli mûvészeti alkotások film, irodalomsajtótermékek, rádiómûsorok és szemtanúk visszaemlékezései alapján azonban jó okunk van feltételezni, hogy harminc-negyven évvel ezelõtt a magyar labdarúgásnak széles társadalmi bázisa volt, nézõi tág körbõl kerültek ki.

A közönség összetétele az elmúlt idõszakban számottevõen megváltozott: a kilencvenes évek elején Magyarországon NB I-es labdarúgó-mérkõzésekre jobbára alacsony iskolai végzettségû és társadalmi státusú, fiatal felnõtt férfiak járnak. A férfiak dominanciája a labdarúgó-stadionok nézõterein hétköznapi ismereteink szerint is nyilvánvaló.

Miként világszerte, a futball Magyarországon is a férfiak sportja. A hasonló jellegû külföldi munkák általában tíz százalék körüli nõi labdarúgó szurkolóról számolnak be. Egy brit kutatócsoport, amely két angliai labdarúgócsapat nézõközönségét tanulmányozta, kilenc-tíz százalék nõi szurkolóról tudósított Malcolm és mások, Két német szerzõ tíz sportágban vizsgálta a szurkolók szociális összetételét és a labdarúgásban regisztrálta a legkevesebb nõi drukkert, kevesebb, mint tíz százalékot Messing-Lames Egy cseh kutató a labdarúgás és tucatnyi más, kevésbé népszerû sportág publikumát mérte fel, s azt állapította meg, hogy futballmérkõzéseken számottevõen kevesebb nõi nézõ van, mint más labdajátékok meccsein, mindössze nyolc százalék, szemben például a kosárlabdával, ahol 34 százalék Slepicka A fentiektõl lényegesen magasabb nõi szurkolói arányt az olaszok közöltek, akik a házas kutatás nb "ultrák" csoportjában a lányok 17,1 százalékos részesedését tapasztalták Roversi A férfiak túlsúlya a hazai NB I-es labdarúgó-stadionok lelátóin is nyilvánvaló: a meccsek közönségének 87,58 százaléka férfi, 12,42 százaléka nõ.

A hazai csapat szurkolói között relatíve sokkal több, mintegy négyszer annyi nõ van, mint a vendégszurkolók körében. A lányok, asszonyok saját házas kutatás nb még csak kimennek egy-egy meccsre, de idegenbe már nem követik a csapatokat.

A fõvárosban jóval több hölgy jár mérkõzésre, mint vidéken, az arány. A férfiak között házasok és nõtlenek egyaránt vannak a stadionokban, a nõi szurkolók minimális kivétellel hajadonok és elváltak. Úgy tûnik, miként oly gyakran az aktív sportolás, a meccsrejárás is abbamarad a házasságkötés után a leányként még szurkoló hölgyek számára, mert elfogadják azt a hagyományos és hazánkban az alacsonyabb társadalmi rétegekben, csoportokban ma is uralkodó szerepmegosztást, amely szerint munkaidõn túl csak a férfi járhat-kelhet önállóan, tetszésének megfelelõen a kül világban, a nõk helye a családi tûzhely mellett van.

Vagyis amíg a férj jó esetben fiaival kimegy a labdarúgó-mérkõzésre, addig a feleség lányaival otthon takarít, mos, fõzi "urának" a vacsorát. A szurkolók életkorát tekintve a legfeltûnõbb a húsz éven aluliak és a középkorúak nagymértékû távolmaradása a mérkõzésekrõl lásd 1. A nézõteret a fiatalok uralják, a szurkolók majdnem fele harminc éven aluli, de kevés a kisgyerek és a serdülõkorú, a nézõk egyharmada a húszas éveiben jár.

Különösen az évesek fogytak el a tribünökrõl, miként sajnos az egész társadalomban, jelenlétük mindössze 6,59 százalékos. Ebbõl a korcsoportból többnyire a munkanélküliek, a rokkantnyugdíjasok és a korkedvezményes nyugdíjasok látogatják a stadionokat, a még aktívaknak erre feltehetõleg nem jut idejük, energiájuk. A hatvan év felettiek csoportja nagyobb, tíz százalék feletti, s azok alkotják, akik az ötvenes, hatvanas években végigszurkolták a labdarúgás fénykorát és azóta is hûségesen kitartanak mellette.

Nem kevesen vannak közöttük olyan hetven év felettiek, akik házas kutatás nb a második világháború elõtt kötelezték el magukat csapatuk mellett. Az idõs szurkolók házas kutatás nb száma alapvetõen eltérõ sportszocializációjukkal indokolható, varrógép know csak részben függ össze azzal a ténnyel, hogy már felette vannak a nyugdíjkorhatárnak, közel egynegyedük ugyanis nem nyugdíjas.

Még kevésbé döntõ az, hogy a magyar társadalom "öregedett" az házas kutatás nb évtizedekben, vagyis emelkedett az idõskorúak aránya, hiszen az élemedett korúak között a hölgyek vannak túlsúlyban. Külföldi beszámolókban kevesebb idõs és több fiatal labdarúgó-szurkolóról olvashatunk. Például az említett cseh kutató a nyolcvanas évek végén országában hat százalék hatvan év feletti és 25 százalék tizennyolc év alatti labdarúgó-szurkolót talált; az angol vizsgálatok pedig százalék húsz éven aluli és százalék ötven éven felüli nézõrõl számolnak be.

A labdarúgó-szurkolókat gyakran vádolják azzal, hogy többségükben mûveletlenek, kulturálatlanok. Mi tagadás, a vádak ezúttal megalapozottaknak bizonyultak: majd 20 első randi ingyen online nem fejezte be az általános iskolát és mindössze 2,34 százalék közöttük a házas kutatás nb aránya lásd 2.

Ezek a szerfölött kedvezõtlen adatok még indiai nő keresés is a valóságot, mivel a "szakmunkásképzõt végzettek" csoportjába nemcsak azokat soroltuk be, akik kijárták ezt az iskolát, hanem azokat is, akik más szervezeti keretek között szakmunkásoklevelet szereztek.

házas kutatás nb nő találkozó belgiumban

Ugyanakkor, a szurkolók többsége férfi, és ez egész népességen belül a férfiak iskolai végzettsége magasabb, mint a nõké. A szurkoló nõk iskolai végzettsége rendkívül alacsony.